Placa De Catalunya Látnivalók
Szakkifejezések és meghatározásuk " fejezetben rögzíti a beépített teljesítmény fogalmát, erre vonatkozóan követelmény a szabványban nem fordul elő. A vezeték keresztmetszet megválasztásakor figyelembe kell venni a szerelhetőséget, a vezetékkötések kialakíthatóságát, 3. Jelenleg a vezetékek alapterhelhetőségét az MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány határozza meg, mely angol nyelvű. Kép forrás: MSZ HD 60364-5-52:2011 (új szabvány) szerinti terhelhetőségek: Az MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány az MSZ 14550-1:1979 szabványt leváltó MSZ 2364-523:2002 szabványt hivatott helyettesíteni. Msz hd 60364 szabványsorozat. Kép forrás: Környezeti hőmérséklettől függő módosító tényezők. Többlakásos épületekben lévő felhasználási helyek villamos teljesítmény igényének változásakor, (növekedésekor) felül kell vizsgálni a meglévő méretlen- és mért vezetékhálózatot az igényelt nagyobb teljesítményből adódó áramterhelés elviselésére. Vezetékek megengedett alapterhelése. Az Állásfoglalás melléklete mintaszámítást is tartalmaz, melyet a később adunk közre. Eredő méretezési teljesítmény (3.
Azért az elhelyezési módok így is jól kivehetőek a táblázatos formából. Leágazó fővezeték (háromfázisú rendszer). A mért fővezeték szakasz áramterhelhetőségét is vizsgálni kell a mért felhasználói elosztóig (lakás elosztóig). A fenti táblázat esetében réz 1, 5 mm2-es vezetőnél 13, 5A a megengedett áram, míg korábban a régi szabvány (MSZ 14550-1:1979) szerint még 16A volt – a megfelelő szorzótényezők figyelembevételével. Megjegyzés Ez szolgál alapul a lakóépület több felhasználási helyet ellátó vezetékeinek méretezéséhez". A szabványban megadott vezetékméretezés célja a méretlen vezetékhálózat veszteségének optimalizálása, a vezetékek terhelhetőségének figyelembe vétele, a várható lakossági igények hosszú távú kiszolgálása. Eredő méretezési teljesítmény: 13, 8 kW x lakásszám x egyidejűségi tényező. Az MSZ 447 szabvány alkalmazásában csatlakozási pont: - a csatlakozó főelosztó közcélú hálózat felé eső kapcsai. Melléklet: Felszálló fővezeték rajza "B" változat (több gerincvezeték). Msz hd 60364 szabvány. Természetesen, ha a megengedhető áramok változnak, akkor ehhez idomulnia kell a kismegszakítóknak is. Ilyen követelményt sem jogszabály, sem szabvány nem ír elő. A vezetékek terhelhetőségét a vonatkozó szabvány (MSZ HD 60364-5-52) szempontjai szerint kell elbírálni, úgymint: szerelési módja, vezető anyaga, terhelt vezető erek száma, vezető keresztmetszete, vezető szigetelőanyagának állapota,, vezetékkötések állapota, stb. Méretezési teljesítmény: 13, 8 kW (3x20 A)/ 1db lakás.
A vezetékméretezés alapkövetelménye, hogy terhelőáram a vezetéket csak a megengedett mértékig melegítse, valamint a vezetéken keletkező veszteség optimalizálható legyen. Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozat állásfoglalása az MSZ 447:2019 szabvány egyes tervezési szempontjainak figyelembe vétele. Több fogyasztásmérő esetén (több tarifa esetén) az egyes árszabású fogyasztásmérőkhöz felszerelt kismegszakítók névleges áramának számtani összege és a névleges fázisfeszültség szorzata adja a névleges csatlakozási teljesítményt. Az állásfoglalást többszörös szakmai egyeztetés után a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozat ad-hoc munkacsoportja állította össze, Rajnoha László vezetésével. Beépített teljesítmény (3. Hálózati engedélyes ajánlása szerint egy-, vagy háromfázisú rendszernek megfelelően. "Közös vezetéken (vezetékrészen) ellátott több felhasználási hely méretezési teljesítményéből az egyidejűségi tényezők figyelembevételével számított teljesítményérték. A vezetékek terhelhetőségének megfelelő keresztmetszet az MSZ HD 60364-5-52 sz. A felszálló fővezeték keresztmetszetének meghatározását célszerű a méretezési terhelő áram alapján megválasztani, majd ezt követően a feszültségesés számítást elvégezni. Az eredő méretezési teljesítmény t kell alkalmazni minden egyes felszálló fővezeték méretezésére.
A csatlakozó főelosztóba és a méretlen főelosztóba beépítésre kerülő védelmi készülékek zárlati szilárdsága meg kell, hogy feleljen a csatlakozási pontban várható zárlati áram nagyságának. A névleges csatlakozási teljesítmény értéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló teljesítmény értékét. "B" csoport: vakolatba helyezett MM falvezetékek, kábelszerű vezetékek, stb. Eszerint a méretlen fővezetéket 3x20 A vagy 1x32 A áramra kell méretezni.
A nem megfelelő terhelhetőségű méretlen hálózatot felújításkor az új hálózatok létesítési elve alapján kell mértezni. Amennyiben a méretlen villamos hálózat terhelhetősége (felszálló fővezeték, leágazó fővezeték, méretlen házi főelosztó, betápláló fővezeték), továbbá a mért fővezeték terhelhetősége megfelel az igényelt áramterhelésnek, úgy kiadható a bővítésre vonatkozó nyilatkozat. Vezetékméretezés szempontjából egy felhasználó névleges csatlakozási teljesítménye min. Egy háztartási fogyasztó (egy felhasználási hely) esetén a névleges csatlakozási teljesítmény és a csatlakozási teljesítmény megegyezik. A létesítendő (felújítandó) villamos hálózatnak alkalmasnak kell lennie a mindenkori lakossági igények kielégítésére. Negatív teljesítményérték). Cikkünk nem foglalkozik a feszültségesésre való méretezéssel. Azért csak szintén "nosztalgiázásból" említem, hogy a jó öreg MSZ 14550/1 szabvány (már nem érvényes) ami a lakások fogyasztásmérő utáni vezetékeinél, (ami nem tartozik a villamos alapfűtésekhez) azt a "C" csoport szerint 34 Amperrel terhelhetőnek sorolja.
Szabvány szerint (jelenleg angol nyelvű) választható meg (vezető anyaga, vezető szigetelőanyaga, szerelési mód, terhelt vezetőerek száma). Ez a szabvány már nem hatályos, de a régi rendszerek felülvizsgálatánál hasznos lehet ill. durva ökölszabályként továbbra is használják a szakemberek az egyszerűsége és múltja miatt. "Egy felhasználási helynek a növekedés figyelembevételével megállapított, távlatban várható teljesítményigénye, figyelembevéve a későbbre tervezett háztartási méretű kiserőművek (HMKE) betáplálását is. Többlakásos épületben az egyes lakások, közösségi fogyasztók, és az egyéb célú fogyasztók egyedi csatlakozási teljesítménye a névleges csatlakozási teljesítmény. De ahogy Gyurmaúr is írja, sok függ az elhelyezési módtól, közös nyomvonalon vezetett kábelektől, környezeti hőmérséklettől, stb... A szabvány kizárólag a " 3. Ebből a teljesítményértékből számított terhelőáram alapján határozható meg az első túláramvédelmi készülék (biztosító) és a tűzeseti főkapcsoló névleges áramértéke. Csatlakozási teljesítmény (3. Számítási példát a melléklet tartalmaz. Kép forrás: Vezeték felhasználási típusok. Lakóépületek világítási áramköreinél 2%), melegedésre és mechanikai szilárdságra. Csatlakozási pont (jogszabály alapján): "A villamosművek, a villamosmű és felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa".
A zárlati áram számításának feltételeit, a számításhoz szükséges adatokat a hálózati engedélyes tudja a tervező számára megadni. Jellemző a 10mm2 vezető keresztmetszet. "A" csoport: vakolat alatti védőcsőbe, vezetékcsatornába húzott vezetékek. A szabvány részletesen tárgyalja a különböző típusú és különböző körülmények között elhelyezett kábel- és vezetékrendszerek megengedett áramait. A megengedett feszültségesés (1+1%) betartását az MSZ 447 szabványban megadott képlet alkalmazásával számítással kell igazolni, amelynek esetenkénti alkalmazására ezen állásfoglalás ad útmutatást. Az Állásfoglalás kiterjed a méretezési teljesítmények és ezzel kapcsolatos szabványos meghatározások egységes értelmezésére, a méretlen fővezetékek terhelhetőségének figyelembevételére és a kívánt feszültségesés számításának módszerére.
Látható, hogy a korábbi ökölszabályként alkalmazott áramerősség határértékek az új szabványban már alacsonyabbak, így a villamos hálózatok tervezése nagy odafigyelést és szabványkövetést igényel. 1 táblázata szerint: PVC szigetelés, 3 terhelt vezető, 70 oC vezető, 30 oC levegő, 20 oC hőmérsékletű talaj. Az alapterhelhetőséget a szabvány 30 C°-on adja meg (levegőben) A fenti szabvány szerint PVC szigetelés esetén, 3 fázison, ha külön áramkörként önállóan vezetjük falon kívüli védőcsőben, akkor 20 A alapterhelhetőség, ha falba (tégla) süllyesztett védőcsőben fut, akkor 24 A a megengedett terhelhetőség. Megjegyzés: A névleges csatlakozási teljesítmény egyetlen felhasználóra vonatkozó érték. A cikk írásának időpontjában a szabvány érvényben van. Többlakásos lakóépületben a méretlen fővezetéket (betápláló fővezetéket, felszálló és leágazó fővezetéket), valamint a csatlakozó-főelosztót, és a méretlen főelosztót a felhasználási helyek (lakások) eredő méretezési teljesítménye alapján számított áram figyelembevételével kell méretezni: Felszálló fővezeték méretezése: (háromfázisú rendszer). Megjegyzés: A meglévő épületek egyes lakásainál jelentkező bővítési igény esetében nem szükséges feszültségesés számítással igazolni a vezetékszakaszon keletkező veszteséget. A VL előfizetési díja egy évre 7990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. MSZ 14550-1:1979 (régi szabvány) szerinti terhelhetőségek.
A csatlakozási pontban jelentkező, a csatlakozási teljesítményből számított egyidejű terhelőáram, mely alapján a csatlakozóvezetéket és csatlakozó főelosztót kell méretezni. A fogyasztásmérőbe köthető fázis- és nullavezető keresztmetszetét a hálózati engedélyes külön szabályozhatja. Amennyiben a méretlen fővezeték(ek) nem alkalmas a többlet terhelés kiszolgálására (esetleg a meglévő terhelések kiszolgálására sem), úgy a méretlen hálózat felújítására kell javaslatot tenni. Betápláló fővezeték (csatlakozóvezeték).
Melléklet: Egyszerűsített feszültségesés számítás a teljes felszálló fővezetékre. Megjegyzés: Ez szolgál a felszálló és leágazó fővezeték, valamint a mért fővezeték méretezésére. A szabvány idézett szövege: "A felhasználási helyen beépített, illetve ott rendszeresen üzemben tartott fogyasztókészülékek névleges teljesítményfelvételének számtani összege. Egyéb vezérelt hőfejlesztők (B és H tarifa).
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata állásfoglalás kiadását tartotta szükségesnek a tervezők és tervbírálók egységes szabványalkalmazása érdekében. Ezen állásfoglalás a lakóépületek csatlakozási pontja után létesítendő méretlen fővezetékek méretezésére ad útmutatást, ide értve a tervezéshez szükséges fogalom meghatározások alkalmazását. A mellékletek ide kattintva érhetők el. Kép forrás: A vezetékek érszámától függő módosító tényezők. Melléklet: Szakaszokra bontott feszültségesés számítás. Méretlen fővezeték méretezése. Az állásfoglalás nem foglalkozik a csatlakozóvezeték méretezési, kiválasztási, létesítési szempontjainak ismertetésével. Vagy a tetőtartón, falitartón vagy falihorgnál lévő fázisvezető kötések.
Csatlakozó főelosztó méretezése: A csatlakozó főelosztót, ill. a méretlen főelosztót az egyes felszálló fővezetékekre és egyéb felhasználási helyekre ( közösségi fogyasztó, üzlethelyiség, ) figyelembe vett csatlakozási teljesítmény ből számított terhelőáramra kell méretezni. Csatlakozóvezeték méretezése: A csatlakozóvezeték a hálózati engedélyes tulajdonában álló vezeték, melynek anyagát és keresztmetszetét, létesítési módját a hálózati engedélyes határozza meg. "Az egy épületben lévő felhasználási helyek névleges csatlakozási teljesítményei összegének az egyidejűségi tényezővel való szorzatából számított és az első túláramvédelmi készülék névleges értékének meghatározásához alapul szolgáló teljesítmény. MMK szabványreferens. Az MSZ 447:2019 szabvány megjelenése után a szabványalkotóknak több tervezői kérdésre kellett magyarázatot adni, egyértelműsíteni a társasházi méretlen fővezetékek méretezési szempontjait. A szabványt nem érdekli a kábel hossza, ha a kábel elvisz 20 Ampert 1 méteren, akkor azt el fogja bírni 50 m-en is, csak a végén ekkora terhelésnél nem 230 V lesz a feszültség, hanem csak 217 V. A "B" vagy a "C" karakterisztikának a gyorskioldásnál (indítási áramok, zárlat) van jelentősége, terhelést nem befolyásolja. 13, 8 kW; ill. 7, 36 kW. "C" csoport: szabadon szerelt egy erű vezetékek, stb. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt. Egy háztartási felhasználó esetén az első túláramvédelmi készülék szerepét a fogyasztásmérőhöz tartozó kismegszakító(k) látja el.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a méretlen vezeték terhelhetőségét az összes felhasználási hely (a méretlen fővezetékről ellátott lakások) áramterhelése alapján vizsgálták.