Placa De Catalunya Látnivalók
A szepességi Lubló városka lakosságát a 18. század elején rémítgető Kaszperek históriája közismert volt megírása idején. Katánghy Menyus alakját először egy karcolatban hívta életre, s képviselővé válásáig írta meg hősének pályáját. Gazdasági érdekek szólnak ez ítélet ellen, tiltakoznak ellene a divattól megfosztott asszonyok, s magában hordja az eszmei tényezők fokozatos elsekélyesedését. A három részre szakadt ország korát idézi vissza; a helyszín Kecskemét, a "különleges státusú" város nehezen megőrzött szabadsága miatt szenved hol ettől, hol attól a féltől. Pazar poétikai varázslattal teszi humorossá, kedvessé, derűssé mindezt Mikszáth, de eltüntetni, kiiktatni éppen nem szándékolja. De az igazsághoz tartozik, hogy az ezredes nem tett föl egyetlen felesleges kérdést sem, mindösszesen a szemöldökét vonta csak össze, mikor meglátta Fandorint. Mirl szól Mikszáth Kálmán A fekete város című könyve? 5. fejezet: A szászok furfangja.
A szépet, a nagyot, a felemelőt nem a közéletben, az úri társadalomban, hanem a népi világban kereste s találta meg, a Felvidék tájait, embereit, az ott megélt hétköznapi tragédiákat élesztették fel csöndes, megadó líraiságú, olykor már-már érzelgősségbe hajló elbeszélések. Ezzel együtt azonban a szerelmi szálra ráveti árnyékát a görög sorstragédiákra emlékeztető bosszú-motívum, ami Shakespeare legkarakteresebb víg- és szomorújátékainak hangütésbeli kettősségét kölcsönzi a regénynek. Adj még egy percet, hogy elkészüljek. A cselekményt a mellékszereplők tevékenysége is céltudatosan hajtja előre, szerepük van az elsőre pusztán szórakoztató mellékszálaknak is, mint a szélhámos Bibók nemes, Ljubomirsky lengyel sztratoszta, vagy Quendel úr, az agyafúrt kereskedő története, akinek határtalan népszerűtlensége nélkül például nem választották volna meg az ifjú Fabriciust bírónak. A kalandokra vágyó képzelet egyformán viszi magával a korélmény sötét árnyait és a mélységekre kíváncsi realista szándékokat, Így alakul ki A fekete város különös, kevert világa: egyrészt Mikszáth utolsó fejlődési periódusának realista látásmódját folytatja, eszmevilágában a kor válságsejtelme rejlik, másrészt visszakanyarodik a nyolcvanas, kilencvenes évek idilljeinek történetszemléletéhez és művészi megoldásaihoz. A szálak Bakuba vezetnek... S éppen a Kaszpi melletti fekvő feltörekvő vidéki városban tartózkodik Fandorin háta közepére kívánt színész felesége. Hiteles szemtanúként számol be egy Sáros megyei esküvőről, s azt a folyamatot igyekszik bemutatni, miként teszi vakká a kívülállót egy jól megrendezett színjáték illúziója, s hogy miként kerekedik felül a kiábrándító valóság.
Nem zárja le időben; időbeli tágítás Fekete folt: szimbolikusság. Novellák: Bede Anna tartozása, Az a Fekete folt, és Tímár Zsófi özvegysége. Csak a felszínről hörpölgetnek, soha nem a fenékről, ahol a legfőbb kincsek rejtőznek. Hajókról nem beszélnek így, mert érkezésük az időjárási viszonyoktól függ. ) Ő sem volt közömbös a nemesi világ pusztulásával szemben, de tudta, hogy "késő már a vármegyét siratni, hát inkább keressük meg benne a nevetnivalót". Huszonhét ilyen hely volt, leszámítva a legtávolabbiakat, mint Távol-Kelet és Mandzsúria, ahová egy hét alatt nem lehet Jaltából eljutni. Mikszáth a múlt nagy eszményeivel való szembesítés révén leplezte le korának üres, eszménytelen úri közéletét. A képzeletet fogva tartó, leleményes és titokzatos pénzhamisítási bűnügy egy naívan borzongató kísértet-história és a felvilágosult szkepszis, irónia összeszikráztatásával született meg. Jobb lett volna, ha a Teremtő tehetségesebb személyt választ – vágott vissza Fandorin, miközben sietősen öltözködött. Egy kettő leírásnál, ami inkább átvezetés volt és korrajz, nekem kicsit unalmas volt. Fandorin az ördög tudja, mennyi időt fordított az Orosz Birodalom vasúti menetrendjének tanulmányozására, azt vizsgálva, mely városokba érkeznek vonatok éjszaka és délután háromkor. Életének ötvenkilencedik évében jobb fizikai állapotban volt, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt. Tíz nap alatt sem csökkent a mérge, csak katasztrofálisan alacsony hőmérsékletre hűlt.
Talán nem is a teljességgel hihető történelmi atmoszféra miatt, hanem azért, hogy a benne felvetett kérdéseket feldolgozva jobban kiismerhessük saját személyiségünk, saját erkölcsösségünk határait. Az író azt mutatja meg, hogyan torzul el torz viszonyok közepette minden emberi érzés. Én természetesen nem vagyok hajlandó kockára tenni őfelsége életét. És ha a gyilkos már belopózott a palota parkjába? A Tót atyafiak kötet leghíresebb elbeszélése Az a fekete folt című. Úgy mondja el a történetet, mintha baráti társaságban mesélne. A szatirikus látásmódhoz ezért az elégikus felhang is társul. Ha kézitusát kellett volna vívnia harmincéves énjével, a fiatalnak nem lett volna semmi esélye. A válság-sejtelmek röppentették lelkét vissza a múltba, oázisokat kutatott, üdébb tájakra vágyott a sivatag nyomasztó kietlensége után; kalandokba, szépségbe, az emberi és a nemzeti nagyság fényeibe akarta beleélni magát. Mondta komoran az utas, noha nem volt miért sietnie, és egy csöppet sem vágyott az álmos Szvercskov közben levő csendes épületszárnyba. 756Az illúziók mellett alakította még a regény alapeszméjét az a körülmény is, amely a kilátástalanság szakadékaihoz sodorja Mikszáthot. Az egyik a gyilkosság helyén hagyott cédula volt.
Sorraveszi a különböző társadalmi rétegeket, s akarva-akaratlanul azt vizsgálja, melyik képes helytállni az országért: Beszterce ostroma – főnemesség, dzsentri, polgárság; Fekete város – polgárság, arisztokrácia; A Noszty fiú esete Tóth Marival – dzsentri, polgár; Gavallérok – dzsentri; A jó palócok, Tót atyafiak – parasztság. A herceg ajánlatában az tetszett Olejnek, hogy mindent megkapna, ami számára érték (33. ) A jaltai városparancsnok józan megfontolásból mellkasi fájdalmakra hivatkozva sürgősen ágyba feküdt, és ezzel bocsánatot nyert. Azért látják az ólomban Matyit, mert ő az egyetlen a környéken Ez tulajdonképpen kényszer. Az ilyen ifjúból bizonyos körülmények között roppant veszedelmes ember lesz. El is küldenek hozzá "mustrába" három gyönyörű asszonyt, igaz, egyik sem szelistyei.
Ellentétes erők között lavírozott Görgey Pál, kétértelmű tettei pedig egyszerre vívják ki számára a császár és a fejedelem rokonszenvét. Az átlagolvasó akár novellákként, szépprózai munkákként is forgathatja őket, a kor, a történelem, a politikatörténet iránt érdeklődők számára azonban nem csak ritka csemegék ezek az írások, de egyedülálló értékű források is. Olaj helyett milliók égnek el. Akkor részletesen jelentesz….
A kisregény terjedelmű, harmatosan üde tőrténet egyetlen, részletesen kidolgozott anekdota: az öreg Gregorics Pál, aki kivert, lenézett különcként hatalmas vagyont gyűjtött, ezt a vagyont szolgálójától született, rajongásig szeretett fiára kívánja hagyni, a törvényes örökösök kijátszásával. Az ábránd varázslata azonban csak addig tart, míg a jól poentírozott kisregény vissza nem rántja olvasóját a valóság talajára. Fandorin gondolkodott, gondolkodott, aztán előreindult. A XIX század utolsó negyedének meghatározó epikai műfaja már nem elsősorban a nagyregény, hanem az egység hiányát, a dolgok viszonylagossá válását jobban tükröző novella. Mire őfelsége felébred, el lenne intézve az ügy…. Mert senki sem szereti a tökfilkókat – morogta fennhangon, mire a kocsis hátranézett. A klérus rögtön a regény megjelenésekor igyekezett néhány ténybeli eltérés alapján hitelt vesztetté tenni a regény vádló művészi igazságát. Felmérte azt is, hogy nincs igazán erős, karakterisztikus vezető rétege az országnak. Athéné csak a különleges zóna külsőbb peremén juttatta át a gazembert. Romantikus jellegű, szájhagyományban élő családtörténeti anekdotát vetített vissza Mikszáth a kuruc korba.