Placa De Catalunya Látnivalók
A nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolata először Széchenyi Istvánban merült fel 1843-ban. Aztán 1956-ben rehabilitálták őket és újra temették itt, méghozzá a Kossuth mauzóleum szomszédságában. A táblákon 376 olyan személy szerepel, aki a Kerepesi úti temetőben nyugszik, és 419 olyan, akinek sírhelye ismeretlen. Az 1848-49-es szabadságharcok sírkertje. Reitter Ferenc síremlékénél gondoljunk az általa megtervezett pesti rakpartokra, és a soha meg nem épült nagykörúti csatorna tervére. Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) szakmai életét kereskedősegédként kezdte, majd gyógyszerésznek tanult. Kőszobrait mindig maga faragta ki. Ebből három alkalommal itt, a Fiumei úti sírkertben. És ennek az eseménynek a jelentősége, meg Vörösmarty személye is, olyan rangot adott ennek a temetőnek, hogy a későbbi korokban is igyekeztek a nemzet legjelentősebb személyiségeit ide eltemetni. A történet szerint egy fővárosi artistát kért fel modellnek, amikor azonban az illető fellépett a keresztre, állítólag rosszul lett, és nem vállalta tovább a munkát, így Fadrusznak magának kellett átvennie a szerepet. Az új vezetés fő célja a sírkert funkciójának kiterjesztése, az emlékhely bevonása a város életébe, ennek érdekében számos programot, sétát, vezetett temetőtúrát szerveznek a kertbe. Források: Sírkert mobiltelefonos applikáció anyaga. A temető feltöltése a többi pesti temető (józsefvárosi, váci úti stb. ) Az ötvenhatos parcella emlékhellyé alakításával és a temető rangját visszaadni kívánó Antall József miniszterelnök 1993-as temetésével a sírkert újra legitimmé vált a közvélemény számára.
Akármilyen furcsán is hangzik, de 2014 óta már mobiltelefonos applikáció is segíti a temetői sétákat. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Hogy felesége és múzsája, Csinszka szándékosan felejtette el meghívni Ady rokonait, és valóban félredobta-e az asszony a poéta egykori szerelme, Léda koszorúját, az már valószínűleg örökre a múlt ködébe vész. Hültl Dezső (1870-1945) építész nevéhez fűződik a Csepeli Vámmentes Kikötő gabonatárházának tervezése. Már kapható a Hősök és kalandorok – mesél a Fiumei úti sírkert című, 51 különleges emberi történetet rejtő könyv, ebből csemegézünk e heti sorozatunkban. Ez is érdekelheti: A Fiumei úti sírkertben helyezhetik el örökre Gábor Zsazsát). Felesége szerzett neki olyan menlevelet, mint amilyet a kapitulált komáromi helyőrség kapott, így 1850 elején visszatérhetett Pestre. 1865-től jobbára Torinóban (Turinban) élt - ő lett a "turini remete".
A haza bölcsét, Deák Ferencet 1876. február 3-án temették el. 1849. augusztus 13-án, Világosnál az övé volt az utolsó jelentősebb alakulat, amely letette a fegyvert - ez jelentette a szabadságharc végét. Ebben az időszakban a falsírboltok számítottak a legelőkelőbbnek, ennek egyik késői példája a Ganz-mauzóleum, amelyet 1869-ben tervezett meg Ybl Miklós, de elkészültére egészen 1913-ig kellett várni. Ennek az a magyarázata, hogy idővel a túlzsúfolt, város határain belüli sírkerteket felszámolták, a síremlékeket és a földi maradványokat pedig ide, az új területre szállították. Korábban is magányos, zárkózott ember volt, a meg nem értettség azonban egyenesen beteggé tette. 1902-re fejlesztette ki saját stílusát. Vezetett séta: Mi a Budapest Beyond vezetett sétáján vettünk részt, ez 3500 forintba kerül fejenként, de néha tartanak ingyenes sétákat is a temetőben.
1894-ben zajlott Budapesten minden idők legnagyobb tömegeit megmozgató és leggyakrabban emlegetett magyarországi temetése, Kossuth Lajosé. 1847-ben az Ellenzéki Nyilatkozat egyik atyja, majd az új országgyűlés követe. Emellett itt található a legtöbb, nemzeti sírkertbe sorolt védett sír is, melyek felújítására Magyarország Kormányától évi 75 millió forintot kapunk állagmegóvás céljára. Az utolsó monumentális temetés Kádár Jánosé volt 1989-ben. 1832-ben hagyott fel az ügyvédi munkával, akkor ugyanis bekerült a pozsonyi országgyűlésbe, később lapot szerkesztett Törvényhatósági Tudósítások néven - utóbbit betiltották, őt pedig 4 év fogságra ítélték.
Ha erre járunk, Vörösmarty Mihály sírját nem érdemes kihagyni, már csak azért sem, mert vele kezdődött a sírkert "felemelkedése". Az emlékhelyeket művészi igénnyel alkották meg, így egy komplett kirándulásnak is felfogható a temetőben tett csatangolás. Az volt a feladata, hogy megakadályozza a császári csapatok egyesülését Jellasics horvát bán seregeivel. Temetése egyben egy történelmi korszak lezárultát is jelezte, nagy tömeg kísérte utolsó útjára. Éppen ezért nagyon alkalmas arra, hogy a különféle programjainkkal ne csak a temetőt mutassuk be számukra, hanem Magyarország elmúlt 200 évének a történetét is. Jöttek a rajongók és a ravatalnál hisztérikus jelenetek zajlottak, letépték a drapériát a koporsó mellől, tulajdonképpen Adyban egy korabeli "rocksztárt" búcsúztattak az emberek. A következő évben került sor a Szovjetunióban elhunyt Bethlen István miniszterelnök újratemetésére. A rengeteg áttemetés miatt így tulajdonképpen a sírkert teljes területe megszentelt föld, hiszen ott is rejthet csontokat, ahol látszólag nincs más, csak zöldellő pázsit. Az újratemetés óta a lány sírhelye az '56-os parcella szélén van, a társai között, Kossuth mauzóleuma mellett. De egyszer vége lesz a világjárványnak és akkor újraindul a sírkertben a múltbéli barangolás, és a kíváncsiak mindent s még annál is többet megtudnak a halálról, ami a legnagyobbakat sem kerülte el.