Placa De Catalunya Látnivalók
A kálvinizmus (más néven református vallás) nagyon vonzó volt a polgárság számára, és hamar elterjedt egész Európában, pl. Genova és Pisa [ejtsd: DZSENOVA, PÍZA] a Földközi-tenger nyugati medencéjében épített ki lerakatokat, kelet felé, a levantei partvidéken Velence. Érdemes kockáztatni, nagy lehet a nyereség. A hospesek: vendég telepesek, ismerik a mezőgazdaság kultúrát, ezért szívesen fogadták őket és kedvezményeket is kaptak a városban. Az eduline és a Diáktanítók Online közös előkészítőjének hetedik videójával a középkori városról szóló érettségi... Középkori város zanza tv. A budapesti intézmények mellett számos vidéki egyetem és a korábban magyar kötődésű külföldi egyetem, a CEU is helyet kapott a Quacquarelli Symonds tudományterületi listáján.
Terms in this set (9). A kunok letelepítésének problémája. Itália) 5, vagy csak az uralkodó alá tartoztak. 7 Emellett új utak létesültek Oroszország és Kunországon át a Fekete-tengerhez is.
1 Hosszú háborúskodásokkal teli időszak után 2, végül a király lett az ország túlnyomó többségének ura, székhelyét is Temesvárról Visegrádra helyezte át. Fős városa számított. A kedvező földrajzi fekvés is segítette a városok létrejöttét. A mohácsi csata és következményei A mohácsi csatavesztés körülményei. A középkori város élete, kereskedelem. Törekvése kudarcát jelentette a vasvári béke 1664-ben, ami török kézen hagyta Érsekújvár várát. Szárazföldi kereskedelem: Az északi és a déli tengeri kereskedelem közötti szárazföldi összeköttetés kialakulására az arab, normann és magyar támadások lecsengésével nyílott lehetőség.
A polgárjog feltétele az volt, hogy legyen ingatlanuk a városban (házuk és/vagy városfalon kívüli földjük, műhelyük). A piactér volt általában a központ, itt állt a városháza és a templom. Két nagyobb tömbben telepedtek le a Szepességben és Erdélyben. A törvény védte a nemesi birtokot a bárókkal szemben, s a háramlási jog alapján növelte a király jövedelmeit. Nagy) Lajos (1342-82) igazi lovagkirály volt, a hódító külpolitika sikeres művelője, 8 aki azonban társadalompolitikai reformjairól is ismert. Századtól fokozatosan kialakuló bíróság, ahol a földbirtokosok ítélkeztek jobbágyaik egymás közötti és mások elleni pereiben. Egy betelepülő jobbágy 1 év és 1 nap után szabaddá lett, nem tartozott többé földesúri hatalom alá. Béla hozzáfogott Magyarország újjászervezéséhez: A főleg magyar emberveszteséget betelepítésekkel pótolja részben: visszahívja a kunokat, ők a velük együtt jövő jászokkal külön területet kapnak az Alföldön (Kis- és Nagykunság, Jászság) - később beolvadnak a magyarságba. A végvári rendszer kialakulása 1241 tavaszán az országot három irányból megtámadta a tatár. Szabad királyi város: Magyarországon a király tulajdonát képező város. Történelmi érettségi tételek: Középkori városok kialakulása, a XI-XII. század nyugat-európai gazdasági és társadalmi fejlődés. Hogy a polgárok közül ki mennyivel járul hozzá az adókhoz, azt a magisztrátus döntötte el. O 1471 Egyenlítő, 1487 Jóreménység foka (Bartolomeu Diaz), 1498 India elérése (Vasco da Gama) A század végén kapcsolódott be a felfedezésekbe Spanyolország: o o cél: nyugat felől elérni Indiát (Amerikáról nem tudtak! Kanizsa Dorottya temettette el embereivel a holtakat tömegsírokba. Az ismeretek áramlását a könyvnyomtatás biztosítja.
A szervezet megvédte tagjait a céhen kívüliek az ún. Kezdeményezői az észak-itáliai kereskedővárosok (amelyeknek húsra, borra, gabonára volt szükségük) és a flandriai posztóvárosok (amelyeknek pedig piacra volt szükségük Európa szerte). Századi nyugat-európai városok kialakulásának körülményei! A városok társadalma: - Patríciusok: - legvagyonosabb kereskedők, iparosok, telektulajdonosok, akik közül sokan nemesi származással is dicsekedhettek. Feljebbviteli bíróságuk szerint voltak tárnoki (Buda, Pest, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Bártfa, Kassa, Eperjes) és személynöki (Székesfehérvár, Esztergom, Lőcse) városok. 3 Főleg németek, de olaszok, franciák, vallonok, flamandok is érkeztek nagy számban, pl. Életviszonyokat szabályozó objektív normarendszer. B) A három részre szakadás: 1538-ban, a váradi békében I. A középkori város tête de liste. Ferdinánd és János elismerte egymás királyságát, János pedig megígérte, hogy halála után az ország Ferdinándra vagy utódaira száll (pedig ez ellentmond a törökkel kötött egyezségnek). Században törtek be a kelet-európai sztyeppre, az úzokat hajtva maguk előtt.
Ulászlót (1490-1516) csak a tehetetlen Dobzse (=jól van; lengyel) Lászlóként maradt meg a neve. Ez itt Budapest, a Múzeum körút íve a Kálvin térnél. Béla kori állapot alapján. A török ellen Mátyás defenzív politikát folytatott. Lajos idején (1516-26) nem volt pénz a végvárak karbantartására és hadsereg fenntartására. A polgárság zömét a házzal és műhellyel rendelkező iparosmesterek alkották. Az átlagos lakosságszám 4-5 ezer körül mozgott, a nagyvárosokban 10-15 ezer ember lakott. A középkori városok kialakulása. Ezek a városok utak csomópontján alakultak. Kulturális hatások Az ellenreformációhoz kapcsolódik a XVI-XVIII. A kora középkorban kibontakozó mezőgazdasági fejlődés, mely technikai és módszerbeli újításokat hozott (nehézeke, szügyhám, két és háromnyomásos rendszer). K. R. gazdaságilag jelentősen megerősödött, de külpolitikailag nagyobb tekintélyre szoruló országot hagyott fiára halálakor. Meghatározták a mesterek számát és a mesterré válás feltételeit: - Csak annyi mester működhetett a céhben, amennyi meg is tudott élni.
Királyi, egyházi, földesúri székhely (várak-kolostorok). Társadalmi rétegek: a) A nemesség kialakulása a XIV. A király a Dunántúlon déli irányba indult, de Érden be kellett várnia a későn érkezőket. Térjen ki az alábbiakra: A tatárjárás eseménytörténete, a pusztítás mértéke, térbeli kiterjedése. Következmények: a Király támasz nélkül marad!
Az erőviszonyokat eldöntő német-török küzdelem elmaradt, a török és a német fél 1533-ban fegyverszüneti szerződést kötött, Ferdinánd elismerte, hogy a szultán Jánosnak adta az ország nagyobbik felét. VÁZLAT Száray M: Történelem II. Mindezek mellett, tiltották a reklámot, egymás munkáinak ócsárlását, a kontármunkát (céhen kívüli iparűzők munkáját). Végül egy remekmunka elkészítésével lehetett mesterré válni. Tengerész elsőként hajózza körül a Földet /Ő maga út közben, a Fülöp-szigeteken meghalt, de egy hajója hazatért. A középkori város (Tk. 149-158. oldal, 12-15. tétel) Flashcards. Tölgyfagerendákat vesszőfonással kötötték egybe, közé földet döngöltek, majd - a tűz elleni védekezésül - kívülről sárral betapasztották. A városok kialakulásának helyszínei: - földrajzi helyek: folyók és hegység találkozása, folyók torkolata, utak kereszteződése, hegyvidék és síkság találkozása. Az árutermelés és a pénzgazdálkodás kibontakozása az ipart is fellendítette. Válaszul a reformációra megindult a katolikus egyház megújulása, ez az ellenreformáció.
Közepi pestis kifejezetten Európa nyugati, sűrűn lakott, urbanizált vidékeit pusztította jobban. Századi Magyarországon A végvári élet kialakulásának körülményeit és mindennapjai: A végvári rendszer kialakulása. Kereskedelmi útvonalak: A Hanza szövetség (a Balti-tengeri kereskedelmi szövetség): Angliát köti össze Oroszországgal.. Ide futott be Skandináviából a vas, a fa, szurok és a réz; Dániából a sózott hal; keletről a prémek, a viasz és a méz; nyugatról pedig posztó és az iparcikkek. Szabályozták a piacot, korlátozták a versenyt: - minőségi és mennyiségi rendelkezésekkel; - az árak maximalizálásával; - az inasok és legények számának szabályozásával, illetve a nekik fizetett bér maximalizálásában; - az éjszakai munka és a reklám tiltásával; - a város körüli falvakban az iparűzés tiltásával. 2 Eleinte uralkodói jog volt a pénzverés, de később számos helyi (tartományi, városi) pénz is megjelent, majd a fajták is szaporodtak (réz, ezüst). A vásárok menetrendje: - Első héten még csak felsorakoztatták az árut, de eladni és venni nem lehetett.
A város fejlődése (politikai, gazdasági, társadalmi intézményei) organikus fejlődésként értelmezhető. Az adók nem voltak elegendőek a végvárak fenntartásához. Gondoskodott a rend fenntartásáról, az oktatásról, az egészségügyről, - irányította a városfalak, a templomok, a városháza, a hidak építését, Az állami adókat a város egy összegben fizette az uralkodónak, ennek összegét szerződésben rögzítették. Ezután kinyittatta a várkaput, amely elé vasdarabokkal megtöltött ágyút helyeztetett el. AZ ORSZÁG KÉT, MAJD HÁROM RÉSZRE SZAKADÁSA a) A kettős királyválasztás és a polgárháború: Mohács után a koronát Szapolyai János akarta megszerezni. Közöttük ritkán volt béke, és gyakorta alkalmi szövegségi rendszereket hoztak létre egymás, a császár vagy éppen a pápa ellen. Az egyes nyugat-európai tájak lakosságának népességfeleslege Közép- és Kelet-Európa felé vándorolt és ott szívesen látott hospes ( vendég) telepesekként városokat és falvakat létesítettek, népesítettek be, illetve elterjesztették a mezőgazdaság és kézműipar fejlett technikáit. Eredetük vitatott: a hunokkal, avarokkal és kabarokkal is összefüggésbe hozzák őket.