Placa De Catalunya Látnivalók
Vagy tán e zápor és ez a sár. Nemcsak természetleírást tartalmaz, hanem Petőfi érzelmeit is megismerjük a vers témájával kapcsolatban: itt érzi magát otthon, ez az ő világa. Domborodjék a sir is fölöttem. A Petőfi előtti alföldábrázolás irodalmunkban. Petőfi Sándor: UTAZÁS AZ ALFÖLDÖN. Ő volt az, aki a síkságot, a rónát tájeszménnyé tette, szemben a romantika hegyvidéket kedvelő tájeszményével. A látványelemek térbeli elrendezése. Petőfi sándor az alföld youtube. Az alföld költői eszközei, hangulata, verselése. Az élet itt is lelassult, szinte megállt, ezt a lassúságot érzékelteti az ötödik versszak, ami a béres pipára gyújtó minden apró mozdulatát közli. Petőfi alföld-ábrázolásának újdonságai. Még megérem, Hogy végre hallá változom. A költő a romantika tájideáljával(kárpátok) szembe helyezi az alföldet. Ma már furcsának tűnhet, de Petőfi előtt az alföldi táj nem volt költői téma, minthogy a romantika korában vagyunk, és a síkság nem számított romantikus helyszínnek.
Apró életképekben ábrázolja az alföldet (gulya, ménes, nádas) majd egyre közelebb kerül a földhöz, szinte lehajol(nyárfaerdő, gyíkok). A vers fő motívumai a címben is megjelölt alföldi táj, különösen a Duna-Tisza köze, valamint a Kárpátok, amellyel ellentétbe állítja Petőfi a rónát. Petőfi sándor az alföld elemzés cross. Áll magányos, dőlt kéményü csárda; Látogatják a szomjas betyárok, Kecskemétre menvén a vásárra. Ez már dinamikus kép, a természeti erők vad kavargását ábrázolja.
A vers megszerkesztése ugyanúgy ahogy a tartalom is a végtelenség érzetét kelti. Hogy így fizess szerelmemért! 9 versszakban a hasonlatból kinövő megszemélyesítésben egymásba fonódik a természeti és a társadalmi sík. Petőfi sándor az alföld. "kameramozgatás" szerkesztési technika. A vers tartalmi tagolása. A romantika a vadregényes, zord tájakat, a hegyes-völgyes vidékeket kedvelte. A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan).
S pattogása hangos ostoroknak. A következő szerkezeti egység a harmadik strófától a tizenegyedikig tart. Már az itéletnapon is. Épen szerelmemért a bér?
Bundám dohányzacskómra adtam, Hogy az maradjon szárazon. Felröpűlök ekkor gondolatban. Mit nekem te zordon Kárpátoknak. Az emlékezetműködést imitáló képalkotási módszer. Méneseknek nyargaló futása. A kereket öleli meg.
Fontos még a sas motívuma is. Tájverseiben általában pontosan megjeleníti a látványt, leírása festői, szinte már realista. Kenyér az ördög asztalán. Csakugyan az lesz... a záporban. Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Tulajdonképpen Petőfi volt az, aki "felfedezte" az alföldet a magyar irodalom számára és népszerűsítette is mint speciálisan magyar tájat. A romantikus tájeszmény vs Petőfi tájideálja. A második és harmadik versszakban a természetet mutatja be Petőgatív festéssel teremt elégikus hangulatot.
A Tisza című versét 1847-ben írta. Lenn az alföld tengersík vidékin. Kérlek válassz a lenyíló mezőből: A romantika vadregényes tájaival szemben Petőfi az Alföldet választotta témának. A sas-metaforával mégjobban érzékelteti viszonyát a tájjal, mert lelkét a börtönből kiszabadult sassal azonosítja, ugyanis az alföldön végigtekintve ugyanaz a mámorító érzés kelti hatalmába. Ott tenyészik a bús árvalyányhaj. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma. Délibábos ég alatt kolompol. Hogy engem ennyire szeretsz, Hogy távozásom így megindít, Hogy ilyen bánatot szerez; Örűlök rajta, hogy irántam. A puszta télen című verse 1848 januárjában keletkezett. A 12 versszakban újra érzelmeit fogalmazza meg, vallomás keretében, melynek képei V. M. : Szózatára utalnak. Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Vagy fekete kovász talán? A költő az életképeket úgy válogatja össze, hogy nem csak megeleveníti a tájat, hanem olyan elemeket válogat ki, amelyek a szabadságérzését erősítik.
A tájversekhez tartozik az Alföld című műve, melyet 1844-ben írt. Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan. Itt borúljon rám a szemfödél, itt. Fölöttem a felhő, oly terhes, Szakad nyakamba zápora. Nemcsak leírásra találta alkalmasnak, hanem szerette is, hiszen a szülőföldje volt.
A tanyákon túl a puszta mélyén. Ily érzékeny szived vagyon, De, szó ami szó, jobb szeretném, Ha nem szeretnél ily nagyon. A vers Petőfi tájköltészetének első és egyik legismertebb darabja, amely szülőföldjét, az alföldet mutatja be. Igaz, volt egy-két költő, aki leírta az alföld szépségeit, de nem azzal a szeretettel és líraisággal, mint Petőfi. Statikus, azaz állóképszerű képet fest a téli tájról. Szerkezete: Az első versszakban a beszédhelyzet bemutatása történik, könnyed hangulatot teremt a szójáték. Alig van egy arasznyira. A mű szerkezete: az első és második versszakban a lírai én megfogalmazása történik. Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya.
A vadlúdak esti szürkületben, És ijedve kelnek légi útra, Hogyha a nád a széltől meglebben. A Tiszáig nyúló róna képe. A vers keletkezésének körülményei. A csárdánál törpe nyárfaerdő.
A tanyáknál szellők lágy ölében. Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! Olvassuk most el a verset! Ráérős, kedélyes, körülményes mesélésbe kezd a lírai én, azt az érzést kelti az olvasóban mintha egy meleg szobában ülne, és onnan tekintene ki. Fenyvesekkel vadregényes tája! Számára a róna az ideális táj. Megpihenni tarka gyíkok térnek. A környéket vígan koszorúzza. A vers szerkezete, az ún. A vers műfaja, Petőfi tájleírásának jellemzői. S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében.
Az alföld mint programvers. A téli táj mozdulatlan, néma, élettelen, a hiány világa.