Placa De Catalunya Látnivalók
Plutarkhosz szerint a kyzikusi Neanthes és Phanias még kettőről, Palaescepsis városáról ("ruhákért") és Percote városáról ("ágyneműért és háza bútoraiért"), mindkettő Lampsacus közelében feküdt. Bélyácz Katalin: A salamisi csata emlékezete. Az uralkodók közötti átmenetek időnként a véres maffialeszámolásokat idézték. Beszélik, hogy mikor már idős korában nehezére esett járás, az egykori veteránok szeretetük jeléül gyaloghintón hordták a városban. Xerxész esélyeit tovább rontotta, hogy flottája egyik legtehetségesebb parancsnoka, a föníciai hajókat irányító Ariabignész – aki egyébiránt a nagykirály testvére volt – már az ütközet elején életét vesztette, így az armada jelentős része vezér nélkül, tanácstalanul figyelte a döbbenetes mészárlást. E. 480. augusztus 7-én érkezett meg a szoroshoz, és az első négy napban arra várt, hogy a hellének elhagyják a helyüket. Hérodotosz a szalamiszi csata előkészületeiről). A marathóni csata véget vetett az i. Ekkor Themisztoklész nagy összegű kenőpénzt fogadott el a helyiektől azért, hogy a flotta Artemisziumban maradjon, és ennek egy részével megvesztegette Eurybiadészt, hogy maradjon, a többit pedig zsebre vágta. Geoffrey Regan: Döntő csaták Szalamisztól a Golf-háborúig, Panem-Grafo, 1993. Thermopülai-Szalamisz „2500” – 3. rész: Az athéni flottaépítéstől a spártaiak thermopülai helytállásáig. Az igazságos Ariszteidész és Themisztoklész. Miltiadész hatalmas pénzbüntetést kapott "az athéni nép megtévesztésének" bűntette miatt, de hetekkel később belehalt sérüléseibe. A háborúk okai: a perzsák elfoglalják Kisázsia partvidékét és megszállják az ottani poliszokat, pl. Ebből mindkét fél rossz következtetést vont le: Dareiosz úgy hitte feltétlenül megbízhat a ionokban, míg a görögök látván milyen közel is került a bukáshoz, elérkezettnek látták az időt egy felkelésre.
Diodórusz és Plutarkhosz ezután egy hasonló történetet mesél el, nevezetesen azt, hogy Themisztoklész rövid ideig egy ismerősénél (Lüszitheidész vagy Nikogenész) tartózkodott, aki szintén ismerte I. Artaxerxész perzsa királyt. 494-ben töltötte be a 30. Leonidász talán vissza tudta volna verni a perzsákat Thermopülánál. életévét, ami feljogosította arra, hogy arkhón, a legmagasabb athéni magisztrátusi tisztséget töltse be. A szatrapiákra (egyfajta kormányzóságokra) osztott közigazgatás, amelyet Dareiosz fejlesztett tovább, széleskörű önállóságot biztosított a helyi vezetőknek, akiket viszont az uralkodó nevezett ki. Azok, akik valóban szembeszálltak velünk a szárazon, el is vették méltó büntetésüket. Hiába volt Artemiszia hősiessége, a csata elveszett.
Hérodotosz szerint Kürosz máglyahalálra ítélte Kroiszoszt, ám amikor az egykori lüd király Apollónhoz fohászkodott, az isten megkegyelmezett neki, és egy hirtelen jött zápor eloltotta a lángokat. Népszerűségének köszönhetően nyilvánvalóan úgy döntött, hogy indul e tisztségért, és a következő évben megválasztották arkhón eponimosznak, a legmagasabb kormányzati tisztségnek (az athéni tengeri hatalom előretörése. Rivalizálás Arisztidésszel. Nem kevesebb, mint húszezer perzsa indult meg az ösvényen, hogy hátba támadja Leonidász katonáit. Az ezt követő egyenlőtlen küzdelemben Leónidasz és 300 harcosa elesett. Kr. e. 480. szeptember 20. | A szalamiszi csata. Az külön kérdés, hogy Themisztoklész és hívei mennyire voltak előrelátók és mennyire voltak biztosak a perzsák legyőzésében. Hérodotosz szerint a legtöbb hajót a tapasztalt aiginai és athéni gályák süllyesztették el a nagykirály flottájából, mivel szilárd hadrendben harcoltak, míg a perzsák rendje felbomlott. Németh György: A polisok világa, Korona Kiadó, Budapest, 1999.
Hérodotosz szerint a perzsáknak úgy sikerült bevenniük a megerősített várost, hogy elterelték a rajta keresztülfolyó Eufráteszt, így amikor a vízszint leapadt, a katonák egyszerűen begyalogoltak a folyó medrében. Váratlan rohammal megtámadta és közelharcra kényszerítette a perzsákat a görögök bekerítették és nagy győzelmet arattak a perzsák felett Dareiosz visszavonult Perzsiába és többé nem kísérletezett Hellász elfoglalására a görögök számára a csata emlékét ma is őrzi a 42 km-es maratoni futás A MARATONI FUTÁS LEGENDÁJA "Az athéni agora közelében álló Prütaneion (tanácsháza) előtti tágas piacteret szorongó, álmatlanságtól gyötört polgárok ezrei népesítették be. 479 őszén Themisztoklész vezetésével megkezdték városuk újjáépítését. Fő műve a,, Történelem". Xerxész hadihajóinak egy részét a csatával egy időben az Euboea-öböl felé küldte, hogy hátba támadja a görög védőket. Artemiszia semerre se tudott menekülni, mert előtte mindenfelé szövetséges perzsa hajók tolongtak, és ő volt leghátul, legközelebb az ellenséghez. A keskeny vízfelületen a hatalmas hajók hamarosan egymásra torlódtak, csatarendjük szétzilálódott, így az elsöprő létszámbeli fölény ellenére az ázsiai birodalom flottája a lehető legkedvezőtlenebb körülmények között kezdte meg az ütközetet. 2500 évvel ezelőtt, Kr. Általában nem kevesebb, mint ötven, jól kiképzett hoplita harcos állt egymás mellé, hét-nyolc (vagy akár több) sorban egymás mögé, sűrű alakzatot teremtve. Themisztoklész a saját politikájának igazolását hirdette a jóslat alapján, az általa szorgalmazott hajókat nevezte az Athént megmentő fabástyáknak. Is this content inappropriate? Dareiosz mérgében Athén ellen vonul, s Marathonnál partra szállt Attikában (a legenda szerint az udvarmesterének minden lakoma előtt és után azt kellett súgnia a fülébe: "Uram, emlékezz az athéniakra! ") Katonái ezután, ha lehet még nagyobb tisztelettel néztek rá. Krisztus előtt 480-ban hatalmas perzsa sereg érkezett az ókori Hellász területére.
Xerxész tettei arra utalnak, hogy Kr. Ha nem sietsz a tengeri ütközettel, hanem itt tartod hajóidat a part közelében, és magad is itt maradsz - vagy akár ha tovább is vonulsz a Peloponnészoszra -, könnyen elérheted a célodat, uram! Hegyi Dolores – Kertész István – Németh György – Sarkady János: Görög történelem – a kezdetektől Kr. A lassú vonulásnak több oka is volt. A perzsa haditengerészet behajózott a Szalamiszi-szorosba, és megpróbálta elzárni mindkét bejáratot.