Placa De Catalunya Látnivalók
A probléma pedig az, hogy mindenki csak kíván, és várja a csodát azóta is. Legközelebb a Csank János vezette magyar válogatott állt csodához, de a világbajnoki selejtezőcsoportban 2. helyen záró magyar válogatott a pótselejtezőn 12:1-es összesítéssel búcsúzott a reményektől Jugoszlávia ellen (1-7, 5-0). Ne maradjon le egy eseményről sem! Csakúgy, mint az esős berni finálé. Vörös Lobogó három játékosa is pályára lépett: Lantos Mihály, Zakariás József és Hidegkuti Nándor. A magyar válogatott színpadára lépett a német világsztár Lothar Mattheus, aki szintén nem tudott csodát tenni, majd ismét visszanyúlt a vezetőség egy tapasztaltabb magyar edzőhöz (Bozsik Péter), majd az ő leszereplése után egy kétségbeesett próbálkozással újra egy külföldi mestert hoztak a magyar kispadra Erwin Koeman személyében, akit nemsoká Várhidi Péter váltott. A klubedzők esztelenül elkezdtek igazolni idegenlégiósokat, hiszen azt a filozófiát vallották, hogy mivel a magyar futballisták alkalmatlanok a magyar futballhoz, afrikai és dél-amerikai játékosokkal majd sikeresebbek lesznek.
Világbajnoki szereplőink közül sajnos, már senki nincs köztünk. Ez a stílus okozta aztán az Aranycsapat azóta is utánozhatatlan sikereit, illetve ennek köszönhető a magyar futballtörténelem legnagyobb diadala, az angolok elleni 6:3-as győzelem. NSZK: Turek – Posipal, Liebrich, Kohlmeyer – Eckel, Mai – Rahn, Morlock, O. Walter, F. Walter, Schäfer. Mivel a magyar labdarúgás kultúrája már az 1960-as évek vége óta halott, új kultúrát kell kiépíteni, amely szinkronban van a régivel. Dárdai sajnos nem maradhatott, így Bernd Storckot ajánlotta be a szövetségnél, hogy vegye át a helyét, aki véghezvitte a várva várt futballcsodát, hiszen kivezette a magyar csapatot az EB-re. Szövetségi kapitány: Sepp Herberger. Az 1954-es labdarúgó vb-t Svájc rendezte. Kinevezték Bernd Strockot sportigazgatónak, aki megpróbálta meghonosítani a német futballkultúrát. Mint tudjuk, a magyar válogatott abban az időben, ha nem is tartozott már a világfutball elitjei közé, azért mégiscsak részt vett az 1978-as, 1982-es, valamint az 1986-os világbajnokságon is, még ha a csoportból egyik alkalommal sem jutottak tovább. Az új évezred labdarúgása. A magyar válogatott a lengyelekkel találkozott volna, de ők úgy döntöttek, visszalépnek, mert teljesen esélytelennek érezték magukat velünk szemben. Előbbit egy durva, sőt brutális, utóbbit meg egy hosszabbításba torkolló, csodálatos mérkőzésen. Vezette: Ling (angol).
Hozzátartozik, hogy az egyetlen aranylabdás játékosunk Albert Flórián, aki 1967-ben nyerte el a legnagyobb elismerést jelentő díjat. Közben Pintér Attila megbukott a válogatott vezetőedzőjeként, majd Dárdai Pált nevezte ki a szövetség, amely elindított egy hatalmas lavinát. A minap a kezembe akadt egy újság 1983-ból. A válogatott 27 góljából a kék-fehérek is alaposan kivették a részüket, Hidegkuti 4, Lantos és Palotás 2-2 alkalommal talált a kapuba. Itt elindult valami a magyar futballban, évről-évre egyre csak lépett fel hazánk a labdarúgás ranglétráján, majd amikor 1934-ben az olaszországi világbajnokságon 6. helyezettek lettünk, majd négy évvel később a franciaországi világbajnokságon ezüstérmet szereztünk, mellyel már csúcs közeli állapotba kerültünk. Neki elég a második hely is – hogy aztán elsőre váltsa a torna legvégén! Arról a futballstílusról beszélünk, amely manapság a spanyol és a holland labdarúgás védjegye, illetve amelyet egy kicsit átformálva a legnagyobb klubok próbálnak meghonosítani. "1952-ig senki sem törődött azzal, hogy van-e hol laknunk, rendezettek-e az életkörülményeink.
Az ötödik világbajnokság a tornára történő kijutásért selejtező mérkőzésekkel kezdődött. Sergio Agüero, Lionel Messi, Robin van Persie, de ilyen volt Francesco Totti, Dennis Bergkamp vagy Johan Cruyff is). Minden egyes magyar ember pontosan tudja, hogy ki volt Puskás Ferenc, illetve mindenki pontosan tudja, hogy miről van szó, ha azt hallja, hogy 6:3. Tovább folytatni a megkezdett utat. A legnagyobb zavart azonban Hidegkuti Nándor "hamis kilences" (angolul: "false nine") pozíciója okozta a briteknél, aki középcsatár lévén rendszeresen visszajárt a középpályára labdát szerezni, ami akkoriban ismeretlen volt, és nem tudták hatástalanítani, így három góllal járult hozzá a győzelemhez. Klubunk három játékosa is pályára lépett a döntőben.
No, igen, a sorsolás! Minden központnak egységesített edzésterve van, így a fiatalok azonos játékrendszerben tanulnak meg gondolkodni. Kevesen tudják, de az Aranycsapathoz fűződik a modern futball alapköveinek elhelyezése is, hiszen a magyar válogatott volt az a csapat, aki a totális futballt megteremtette. Az utánpótlás válogatottjaink jól látható eredményeket érnek el nemzetközi porondon, hiszen az U20-as csapat 2016-ban VB-n jutott nyolcaddöntőbe, majd az U17-es csapat történelmet írva jutott túl első helyen az EB csoportjából. A valódi profizmus szigora az adok-kapok elven alapul, nálunk viszont amatőr követelményekkel próbálják ellensúlyozni a profi fizetéseket" – vélekedik Zsolt Róbert a 80-as évekbeli magyar futballistákról.
A 16 csapatos utánpótlásbajnokságot 8 csapatosra csökkentette, ezáltal nagyobb versenyhelyzet alakul ki, hiszen a legjobb játékosok kevesebb csapatba tömörülnek. A világbajnokságon, de már az előtt is mindenre gondol. Mindkét összecsapás feledhetetlen emlék. 2012/13-ban 183 légiósra csökkent a szám, amely 11, 4 játékost tett ki csapatonként. 5. világbajnokság, döntő - 1954. július 4. : NSZK–Magyarország 3:2 (2:2). A 2016/17-es szezonban már csak 83 légióst alkalmaztak a csapatok, így az MLSZ mondhatjuk, hogy elérte a célját, hiszen egyre több lehetőséget kapnak a magyar fiatalok. Még a 80'-90'-es években voltak nemzetközileg elismert játékosaink (pl: Détári Lajos, Nyilasi Tibor), de a magyar labdarúgást nem sikerült felélesztenünk. Ráadásul zseniális 10-ese, Puskás, akit a nyugatnémetek kevésbé zseniális 10-ese (először számozták kötelezően valamennyi csapat mezét a vb-k történetében! Az első válogatott mérkőzést 1902. október 12-én játszottuk (Ausztria-Magyarország 5:0), viszont az első nemzetközi sikerre 10 évet kellett várnunk, hiszen 1912 nyarán sikerült kvalifikálni magunkat az első olimpiára, ahol vigaszdíjat szerzett a magyar csapat. Hová tűnt a magyar futball? Miben fejlődtünk az Storck irányítása alatt? A 2000-es években minden magyar és külföldi vezetőedző egységesen azzal magyarázta a bizonyítványát, hogy nincsenek meg a profi futballhoz való körülmények.
Így könnyebben nyomonkövethető a játékosok fizikai állapota, fejlődése. A kezdetektől a csúcsig. De vajon honnan jutottunk hova? A magyar foci mindig is a technikára és az intelligens futballra épült.
2010/11-es szezonban nem kevesebb, mint 166 légiós fordult meg az NB1-ben, amely 10, 3 játékost jelent csapatonként! Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre: Ezen a napon lett ezüstérmes a magyar válogatott az 1954-es svájci világbajnokságon. Majd következtek a 70-es évek, amikor még 1972-ben nyertünk egy olimpiai ezüstérmet, illetve játszottunk egy EB elődöntőt, de azután a magyar futball fokozatosan veszítette el az addig bérelt helyét a világ futballtérképén.
A hazai labdarúgás kezdett szétesni, hiszen a magas bérek azt eredményezték, hogy immáron vígan megéltek a fociból a hazai futballisták, akkor is megkapták a bőséges fizetésüket, ha gyengébb teljesítménnyel rukkoltak elő, így elkényelmesedtek, ezzel pedig kialakult a "tipikus magyar mentalitás" (már ami a focistáinkat illeti). A nyugatnémet csapat úgy ért fel a csúcsra, hogy előzetesen csak egyvalaki hitt ebben: a szövetségi kapitány, Sepp Herberger. Lapozgattam-lapozgattam, amikor egyszer megakadt a figyelmem egy cikken, amely a magyar futball sikertelenségét igyekszik megfejteni. A szövetség ráeszmélt, hogy a sikeres futballhoz kell egy profi szabályrendszer, illetve egy tudatos szervezeti rendszer. A 80-as években a magyar futball már haldoklott, hiszen habár szerepeltünk 1982-ben, illetve 1986-ban is világbajnokságon, de mindkét alkalommal a csoportkör jelentette a végállomást. Mivel a magyar futball a 20. század első felében a technikai képzettségre épített, ezért alakult ki hazánkban a kombinatív játékra való hajlam, ezzel megalapozva a magyar futballkultúrát. Rajtuk kívül Palotás Péter, Kovács Imre és Gellér Sándor volt még ott a vb csapatban, de Kovács I. és Gellér egy találkozón sem játszott. A csapat modern felszerelésére (lásd Adidas-cipők), nyugalmas szállására, az időjárásra, az ellenfelek feltérképezésére, de még a sorsolásra is. Bern, Wankdorf Stadion, 64. Mint tudjuk az 1986-os VB volt az utolsó világesemény, amelyen a magyar válogatott részt vett. A mai labdarúgásban is előszeretettel alkalmaznak false nine típusú csatárokat. Minden magyar játékos, aki külföldre igazol, arra panaszkodik, hogy itthon kevésbé profi körülmények vannak, gyengébb az iram stb.. Amíg a magyar edzők nagy része megpróbálja rábeszélni a futballistát az intenzívebb edzésre, de az következmény nélkül végiglötyögi, addig a profi kluboknál a játékosok alapból motiváltak, minden edzésen megszakadnak az igyekezettől. Az angoloknak 90 éves veretlenségét törtük meg ezzel a győzelemmel. De az igazi mámor csak ezután következett nagyjából 20 évvel, amikor a magyar válogatott először 1952-ben olimpiai aranyérmet ünnepelhetett, majd 1954-ben újra világbajnoki ezüstérmet szerzett.
Strock ekkor még a Dárdai által elkezdett biztos védekezésből kontrajátékra épülő rendszert alkalmazta, majd a következő évben a világbajnoki selejtezősorozatban megpróbálta a labdabirtoklásra épülő, kombinatív német futballt megvalósítani, amibe belebukott, így a magyar futballtörténelem legnagyobb szégyenét érte el egy Andorra (világranglista 185. ) A totális futball nem más, mint rövidpasszos, kombinatív játékra, valamint egészpályás letámadásra alapuló játékstílus, amelynek legjelentősebb képviselői jelenleg a Barcelona, Manchester City, Bayern München, Ajax, vagy éppen a PSG. Köztudott, hogy a magyar futball csillaga az 1950-es években ragyogott a legfényesebben, aztán néhány évig még meg-meg csillogtatta fénypompáját, de évtizedek óta már csak hullócsillagról beszélhetünk. Ezt követően elérkezett a légiósok ideje. 2013/14-ben 184 volt a légiósok száma, így csak minimálisan emelkedett. Magyar futballról 1875-től beszélhetünk, de akkor még csak kísérleteztek a labdarúgással Magyarországon, de világszerte is. A döntőben klubunk, akkori nevén Bp. Majd jött Egervári Sándor, aki az amsterdami 8-1 vereség ellenére viszonylag sikeres volt a válogatottal, de a hollandiai gyalázatos blama azt eredményezte, hogy 2013-ban az MLSZ kinevezte Pintér Attilát.
A világbajnokságon szereplő magyar válogatott kerete: Budai II László - Bozsik József - Buzánszky Jenő - Czibor Zoltán - Grosics Gyula - Hidegkuti Nándor - Kocsis Sándor - Lantos Mihály - Lóránt Gyula - Palotás Péter - Puskás Ferenc - Zakariás József - Tóth II József - Szojka Ferenc - Tóth Mihály - Kárpáti Béla* - Várhidi Pál* - Kovács Imre* - Machos Ferenc* - Csordás Lajos* - Gellér Sándor* - Gulyás Géza*. Az idegen futballközegben szocializálódott fiatal magyar edzőket haza kell hozni és tanulni tőlük. Agresszív labdaszerzésre irányult a védekezés, melynek következtében az angolok többnyire ki sem tudták hozni a labdát a saját térfelükről. A magyar futballtársadalom ráeszmélt, hogy igenis vannak jó edzőink, csak a legújabb edzőgeneráció tagjai között kell keresnünk. 1954. július 4-én a magyar labdarúgás az 1938-as vb ezüstérem, az 1952-es olimpiai bajnoki cím, az 1953-as Európa Kupa győzelem után újabb sikert ért el, ezüstérmet nyert a svájci világbajnokságon - igaz, ezt a csapat és a közvélemény is kudarcként érte meg. A 2000-es évek elején még a magyar vonalat megpróbálták erőltetni Gellei Imre kinevezésével, de hamar tudatosult a vezetőkben, hogy egy magasabban jegyzett futballhatalomból kell edzőt igazolnunk, hiszen a magyar edzők már nem képesek követni a modern futballt. Magyarország: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth M. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv.
Elleni vereséggel, illetve egy siralmas világbajnoki selejtezős teljesítménnyel. Azt gondolom, hogy nem is az a szenzáció, hogy kijutottunk az Európa-bajnokságra, hanem az, hogy első helyen jutott tovább a csapat egy nála magasabban jegyzett csapatokból álló csoportból. És hol tartunk most? 2014/15-ben volt a csúcs, hiszen ebben az évben 194 külföldi játékos szerepelt az NB1-ben. Idén pedig az U17-es válogatottnak, illetve az U19-es válogatottnak jó esélye van egy újabb EB szereplésre. A szövetségi kapitány, Sebes Gusztáv és az állami edző, Mándi Gyula is egykor együttesünk játékosa volt, s mindketten szerepeltek a válogatottban is.
Tehát mondhatjuk, hogy az Aranycsapat nemcsak szimplán a magyar labdarúgást üde színfoltja volt, de a világfutballt is jelentősen meghatározta, hiszen a holland és spanyol fociiskola alapjait tették le, amely egyre inkább teret hódít a világban.