Placa De Catalunya Látnivalók
Tündérként, néptáncot táncolva, majd színes felsős valós gyerekekként jelennek meg, a bejátszott szövegeiket nagyon beállított biodíszletként illusztrálva. Mit jelent Tünde számára az alászállás a földre – és mit Csongor, és mit a kettejük kapcsolata szempontjából? Mindezt nem segít világossá tenni az sem, hogy a színészek eszköztára sem egységes. Rendezőasszisztens: Kernács Péter. Csongor és Tünde – Csíki Szabolcs és Kádár Noémi főszereplésével készül Marosvásárhelyen. Ilma: Bodnár Vivien.
Földi Ádámnak a fekete falra krétával szaggatott, jelképes utat karistoló Csongora alig haladhatja meg ebben az ember–báb rendezés-keverékben az álmélkodó képeskönyvi rajzot, Martinovics Dorina tüsténkedőbb Tündéje sem Vörösmarty eszméiből és soraiból szárnyal fel, s ketten együtt nem váltják ki, hogy CsongorésTündeként gondoljunk rájuk. Gonosz praktikáiban egy Bors néni gyengédségét is képes éreztetni döcögő járásával, saját tetteit kommentáló, kissé kópés önprogramozásával. Színház - Csongor és Tünde - Nemzeti Színház. S boldog, amikor embert próbáló kalandok után végre megtalálja Tündét, s földi létükben örökre összeforrnak. • 2000/01, Magyar Színház Kaszás Attila, Auksz Éva. Színpadra szánt művei közül a Csongor és Tünde a kevés remekművel dicsekvő magyar drámairodalom egyik legjobb alkotása. 1963-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti iskolát rendezői szakon. Az ősbemutatón Csongorként Nagy Imre, Tündeként Márkus Emília lépett színpadra. El nem veszíthető kincs, örökre erőt adó hatalom, bölcsességgé párlódott tudás. Ügyelő: Géczy István, Lencsés István. Berreh: Rácz József. A háromszintű díszlet ugyan nem egyedülálló a Csongor és Tünde-előadások díszletei között, de ez a folyamatos változékonyság nemcsak esztétikai értelemben lenyűgöző, de igazán különleges is.
Ezúttal Nagy Péter János mesélt nekünk. Termes Rita / Puskás Péter - zongora. Balga: Juhász Illés. 00 órától kerül sor a Színház Nagytermében. Itt, ahol korábban borozgatni, színházról beszélgetni ültek be Vörösmartyék, most már bizalmas politikai viták folytak: a változás napjáról beszéltek, szervezkedtek, ebből az asztaltársaságból született meg a Nemzeti Kör, az ellenzéki párt magva. Csakhogy Vidnyánszky Attila adottnak veszi Vörösmarty Mihály művének működőképességét a színpadon, így az előadást mégis a szövegnek kellene elvinnie a hátán a "más dimenziók" helyett. Vetítések, tükrök, hangfelvételek gazdagítják a jeleneteket és tolják át a meseszerű világképbe, ahol minden lehetséges, ahol a szerelem csak álom.
Nemzeti Színház, 1952. okt. Talán valamiféle mesejátéknak tekinti, vagy operaszerű színműnek, de a mi esetünkben az előadás se nem mese, se nem opera, talán leginkább egy nosztalgikus álomra emlékeztet, amely mindamellett nagyon is reális. Vörösmarty 1830-ben, harmincéves korában írta a drámát, 1831-ben megjelent könyv alakban, de életében a szerző nem tudta elérni, hogy színpadra vigyék. Századi széphistória, Gyergyai Albert Árgyírus királyfiról szóló történetét forrásul felhasználó tündérmese mögött mély filozófiai gondolatok rejlenek. A darabot szándékosan Vörösmarty születésnapján adták elő. A nagyzenekari apparátus és a kompozíció igényessége azonban meghaladta a prózai színház teljesítőképességét, ezért a mű bemutatójára három évvel később az Operaházban került sor. Század magyar valóságában élő, de az egyetemes ember sorsán felelősen gondolkodó költő kétkedése, szorongása, az elérhetetlen iránti vágyakozása szólal meg ebben a műben, amelynek színpadra állítását ugyancsak a cenzúra korlátozta meglehetősen sokáig: 1844-ben szerették volna bemutatni, de csak negyed század múlva, 1879-ben láthatta először a közönség a Nemzeti Színházban, Paulay Ede rendezésében. Vörösmarty költői válasza erre a kérdésre: a rideg, szomorú, gyászos éjben "ébren maga van csak az egy szerelem. Dramaturgiai és kritikai műveiből fejlődött ki a hazai színikritika.
Az első módszeres magyar dramaturgiát is ő írta "Elméleti töredékek" címmel. Jelenet az előadásból. Személyek: Gobbi Hilda. Ez utóbbi lehetett a fő oka a mű kései és átdolgozott bemutatójának is, hiszen 1844-ben a költő pályázati próbálkozása meghiúsult. Nincs meg az alapindíték, miért is akarja boldogtalanná tenni a fiatalokat. A külső megjelenés a karakterábrázolás szempontjából lényegi kérdés, amelynek tökéletessége egy gondolatnyi kételyt ébreszt a nézőben. Egyáltalán vígjátékot látunk, vagy mélyen metaforikus lírai színházat? A történet, ha nem előítélettel közelítünk az előadáshoz, teljes mértékig összhangban áll Vörösmarty szellemével, csupán a szövegek sorrendjében illetve mennyiségében van némi eltérés, valamint egyes jeleneteket a szerzői utasításokból kiindulva színházi eszközökkel bontottam ki. " A dokumentum adatai.
Századi magyar irodalom. A nyolcvanas években Szikora János rendezésében Egerben és Szolnokon, Vörösmarty Mihály eredeti szövegével láthatta a színházszerető közönség. Verselgetett, színházba járt, a nevelői feladatát is maradéktalanul ellátta, és mégis maradt egy kis szabadideje, amit olvasással töltött. Csongor (Fehér Tibor) nyitómonológja a hangszóróból csendül fel, és ez a kettősség: (élőhang-mikroport) az ember és technika közti küzdelem végigkíséri az előadást. Expresszív felnőtt tündérmesét varázsolnak Nagy Viktória jelmezei. Nem csak írt, fordított is: Shakespeare Lear király-át és Julius Caesar-át ő fordította először magyarra. Sajnálatos a gyerekkar megjelenése. Kilencen voltak testvérek, ő volt a legidősebb fiú. Get notified when a ticket becomes available. • 1990/91, Független Színpad Bagó Bertalan, Fritz Katalin. Tánckar: Cserta Gábor, Fekete Krisztina, Fister Andrea, Gál Gergely, Lőrincz Máté, Máhr Dalma, Molnár László, Nagy Attila, Sümegi Petra, Szakál Attila, Tombor Tímea, Turcsányi Ágnes.