Placa De Catalunya Látnivalók
Világítástervező: Dreiszker József. Petőfi Sándor elbeszélő költeménye, a János vitéz – párjával, Arany János Toldijával együtt – a magyarság irodalmi kincsének központi darabja, Kosztolányi Dezső szerint "A magyar Odüsszeia". No, de amit ezen a napon a Bartók színházban bemutattak nekünk, 300 nézőnek, ahhoz semelyik előtte megkomponált, átírt, rendezett János vitéz nem hasonlítható. Megérkezvén egy klub elé, be akart menni, jelentkezni versenyzőnek, de kiderült, hogy a nevezési díj annyi lenne, amennyi pénze összesen nem volt.
Véletlen oltári szerencsének mondható, hogy láthattam a Varidance és a Bartók Táncszínház János vitéz-bemutatóját, ez köszönhető kolléganőmnek, aki felhívta a figyelmemet – el ne felejtsem –, hogy lesz az előadás, és erre még ráerősített a Bartók mindenese, Adri, hogy nem mindennapi előadást fognak lenyomni. Úgy gondolom, a zene vitte a prímet, talán Kacsóh Pongrác ezt is akarta. Az elképesztő, kemény, tűpontos zene, "Mókus" hegedűje lenyomott a székbe, hangja túlvilági, sejtelmes, Gyurika pedig hozta a tőle megszokott és elvárható mindenkori csodát, a bluest népzenével és jazzel összerakva. Végül dicséret illeti azt a fény- és sikerlátót, aki összehozta ezt a fantasztikus csodát, a rendező-koreográfust, Vári Bertalant, a Varidance és a dunaújvárosi Bartók Táncszínház táncművészeit, a bátor, bevállalós Bartók színházat, Őze Áron igazgatót, aki be merte a költségvetésbe emelni a darabot, hiszen az élőzene a táncosokkal előadásonként égeti a forintokat, de megérte, olyat alkottak mindannyian, ami még egyszer: világszínvonal, bárhol megállná a helyét a világban. Koreográfus-asszisztens: Krizsán Dániel. Az előadás végén minden néző kapott egy "vitéz" mézes-kalácsot, mivel ez a 100. előadás volt.
Erdős Attila / Langer Soma / Pete Ádám................................................. Strázsamester. Langer Soma / Erdős Attila / Pete Ádám................................................. Bagó. Altsach Gergely........................................................................................ Bartoló, tudós. Vrbovszki Beáta tanár néni osztályával, az 5. a-val a budapesti Nemzeti Színházban járt, ahol megnéztük a János vitéz című előadást. A háromfelvonásos daljáték ugyanakkor a cselekményt megfosztotta számos jelenettől, elsősorban a mesés kalandoktól. A színház a pillanatok művészete, nem megismételhető egy előadás, mindig más lesz, az aktuális, esetleges felvétel persze segít, de a "pillanat" a csoda. És itt álljunk meg egy szóra, majd később folytatjuk az értekezést. Bordás Barbara / Lévai Enikő / Kiss Diána............................................... Iluska. Rendezőasszisztens: Lenchés Márton. A János vitéz előadásáról papírra vetett kitűnő sorait itt olvashatják. Ordas Istvánt nem kell bemutatnunk városunkban. A Nemzeti Színház épülete és környéke csodálatos!
Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban. János vitéz – kritika helyett egy színházi előadás margójára. No de tovább, "Mókus" olyan zenét komponált, ami lám-lám autentikus a tánchoz, a mese története jól követhető, viszont oly erős és félelmetesen katartikus, hogy mi, nézők kapkodtuk a fejünket, hol a zenészeket, hol a táncosokat néztük, hiszen az őrület egyre fokozódott, nem lehetett látni, mikor robban fel a színpad. Rendező - koreográfus: Bozsik Yvette. Az út hosszú volt, 9-kor indultunk, és fél 1-re érkeztünk Budapestre, ahol gyönyörű látvány fogadott bennünket. Kukorica János és Iluska szerelmi történetét egy fordulatokban gazdag, látványos előadásban ismerhettük meg. AZ ELŐADÁS HOSSZA KB. Programtípus Programtípus Film Gyerkőc Hitélet Kiállítás Könyv Külhon Párbeszéd Rádió Színház Zene Keresés. Népmesei történet, akárcsak Kukorica Jancsi és Juliskáé. Zenéjét Heltai Jenő verseire írta Kacsóh Pongrác. Bea néni mellett ott volt magyartanárunk, Kesztyűs Zsuzsa néni is. Bánatában a klub előtt leült egy lépcsőre, és elkezdte a maga blueszenéjét nyomatni.
A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán. A magyar zenei életben mindenki Gyurikája, akinél nagyobb kísérletező zenész nemcsak, hogy nem létezik, de ahhoz, hogy magyar pentaton hangzású népzenét tudjon játszani szájharmonikán, építtetett egy szintén őrült fazonnal egy olyan szájherflit, ami már alkalmas volt a népzenék átiratának megszólaltatására. 5. a osztályos tanuló. Elkápráztatott bennünket a sok szép díszlet, nagyokat nevettünk Iluska mostohaanyján, szurkoltunk a magyar seregnek a törökök elleni harcban. Játszóhely: Nagyszínház. Faragó András / Pálfalvy Attila................................................................. Csősz.
Díszlettervező: Cziegler Balázs.