Placa De Catalunya Látnivalók
Az persze más kérdés, hogy ő abban bízott, hogy a fából eszkábált masinát emberi erővel is a levegőbe lehet emelni. Tóbiás és az angyal, 1470-80. A Vitruvian Man festménye egy olyan munka, amelyet Leonardo da Vinci készített az 1490-92-es években a könyv szemléltetéseként. "Tudom, hogy a festményt bekérték a Louvre kiállítására – méghozzá Leonardo műveként" mondta. Leonardo státusza: Leonardo gyanúja, hogy festette a halat, amelyet Tóbiás hord, valamint Tóbiás állandó társa, a kutya (itt látható Rafael lábai mellett). Leonardónak legalább 22 féltestvére volt, gyermeke azonban nem született.
Ez a fény felé tartva felsejlő, halvány rajzolat a vízjel, mely a papírgyártás kezdeteitől egyfajta védjegyként szolgált. Azonban nézze meg alaposan a festményt. Az pedig, hogy mi számít a leonardói értelemben is elfogadható, klasszikus aránynak, kizárólag a mű esztétikai megítélésén múlik. Sokat tanulmányozta, hogyan lehet ábrázolni a háromdimenziós tárgyakat sík felületen: amikor azok közelebb vagy távolabb, és amikor erős fényben vagy félhomályban vannak. Egy kisbronz technikai vizsgálata során rendszerint megnézik az öntési technikáját, a bronz összetételét és a felületi megmunkálás részleteit. A művészetről szóló minden vitában szokás megemlíteni Raphael csodálatos remekeit. Viszont határozottan arra utal, hogy a kisbronz modelljét az öntés során igyekeztek megóvni. Tény ugyanakkor, hogy tanulmányát Meller az I. világháború alatt írta, amikor lehetősége sem volt eredetiben tanulmányozni a rajzokat és kizárólag a hozzáférhető reprodukciókra támaszkodhatott. A másik legfontosabb és leghíresebb műve egy milánói kolostor refektóriumába készült freskó, az Utolsó vacsora. Hat év után visszatér Leonardo da Vinci fiatalkori remekműve az Uffizibe. Döntőnek a röntgenfluoreszcenciás vizsgálatok bizonyultak, melyekből nemcsak az előkészítés és az öntés technikai részleteire, de a bronz összetétele alapján a korára is következtethetünk. Michelangelót néha "reneszánsz emberként" ismerik, mert rendkívüli módon hozzájárult a magas reneszánsz művészeti formához.
Azonban számomra a legmeggyőzőbb ok, amiért hiszek a festményben nem is tudományos: abból a mély spiritualitásból ered, amit a kép 500 év alatt kommunikál a művész és a megtekintő között. Nemrégiben nagy port kavart egy férfi felfedezése, aki azt állította, hogy egy bizonyos kódot talált a Mona Lista szemében. Így az egyébként is gyönyörű Velence felfedezése során "természetesen" a Colleoni szoborhoz is elvitt az utunk. A mester létrehozhat bármilyen festményt, amely élethűnek tűnik, és bármilyen követ, amely mitikusnak tűnik. A legnyilvánvalóbb a Leonardo da Vinci Tudomány és Technológia Múzeum, amely eredeti Leonardo rajzokat, valamint a reneszánsz ember innovációin alapuló modelljeit mutatja be. Az a kis bronzszobor, amely feltehetőleg I. Ferenc francia királyt ábrázolja a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdona.
Van, hogy magából az alkotóból lesz vandál. 1452. április 14-én született Olaszországban. Pablo Picasso: Galamb borsóval, 1911. Ezenkívül egyértelműen megfigyelhetők az oldalra elágazó karok és lábak. A budapesti kisbronz Rustici-attribúcióját csak kevesen fogadták el, egy újabb lehetséges jelölt felbukkanása azonban hozzájárult ahhoz, hogy a budapesti kisbronzot a korábbinál tágabb kontextusban tárgyalhassuk. Meggyőződése szerint a művész valódi kézjegye az olyan másodlagos jegyek révén tárulhat fel, mint amilyen egy orrnyereg formája, egy köröm alakja vagy egy fülcimpa íve. A milánói Santa Maria delle Grazie-kolostor ebédlőjének falán megfestett Utolsó vacsora korabeli iratokban szintén gyakran felbukkan, ráadásul ma is az eredeti helyén látható, még ha csak halvány visszfénye is az egykori önmagának. Ki az a Leonardo Da Vinci? A kiindulópontot Jean Paul Richter német művészettörténész 1889-ben megjelent, Leonardo írásos hagyatékát és feljegyzéseit egybegyűjtő könyve jelentette. A fő kérdés azonban mégiscsak az, hol tudjuk meghúzni azt a határt, ahol a búza biztosan elválik az ocsútól, mekkorára nyithatjuk az ollót, melyben a Mona Lisa és az Utolsó vacsora festője mellett még a korai firenzei Madonnák alkotója is elfér, ugyanakkor a tanítványok és követők munkái kívül rekednek. Ahogyan az amerikai művészettörténész és teoretikus, James S. Ackerman a hetvenes években utalt rá: "anélkül, hogy tisztában lennének vele, a legtöbb kollégám munkamódszere ma is a 19. századi pozitivizmus tudományos empirizmusában gyökerezik".
Csakhogy Sturmanék esztétikai megfontolásai a technikai vizsgálatok kontextusában azt a látszatot keltik, mintha egzakt, tudományos alapokon nyugodnának. Mindenkit arra buzdítok, hogy ha ilyen helyen jár, Leonardót semmiképp se hagyja ki. Akárcsak korábban Pedretti, ő is arra a következtetésre jutott, hogy a különböző stílusú rajzok egy része a Trivulzio-síremléknél későbbi, és Leonardo francia időszakában készült (11. Az építkezés közben Leonardo falfestménye eltűnt. Számos kultúrában létezett művészet anélkül, hogy a történetét el akarták volna mesélni, és a 16. század közepéig Európában sem érezték szükségét annak, hogy művekből és művészekből ilyesfajta építményt konstruáljanak. Úgy tartják, hogy a Sixtus -kápolna végén található művek nagyszerű módja annak, hogy megértsük Michelangelo mesteri ismereteit és az emberi anatómia tanulmányozását. Az Uffizi Képtár igazgatója, Eike Schmidt szerint az intézmény három olyan kiállítással zárja az évet, amelyek a képtár gyűjteményéhez valamilyen módon kötődő "forradalmárokra" fókuszálnak. Fennmaradt szobrok hiányában a stíluskritika összehasonlító módszerének itt nem sok hasznát vesszük, és akárcsak Meller, arra kényszerülünk, hogy Leonardo feltételezett szobrait a festményeivel és rajzaival, elsősorban a lovas emlékművekhez szánt vázlataival vessük össze.
Számtalan szoborhoz készült rajz és vázlat maradt ránk. Végigtekintve a szobor százéves történetén, a vélemények mindvégig a teljes elutasítás és a megengedőbb, optimistább álláspontok között ingadoztak. A tetteseket (egy berlini bűnbanda hat tagját) 2022-ben állították bíróság elé, azonban az ékszerek nagy része máig nem került elő. Pier Luigi Dragotti, az Imperial College London kutatója és Catherine Higgitt, a londoni Nemzeti Galéria tudósa új algoritmusokat kombinált egy makro-röntgensugarakkal működő szkennelési eljárással (MA-XRF), amely feltérképezi a festményeken belüli kémiai elemeket. Leonardóra jellemző volt, hogy műveit nem fejezte be, mert újabb megbízásba kezdett. Ez a stílus kiválóan alkalmas egy műalkotás különböző karaktereinek egyéniségének megjelenítésére.