Placa De Catalunya Látnivalók
Lényege, hogy hőse maga az emberiség, melyet egy ember jelképez, jelen esetben Ádám. Ádám ráeszmél valamennyi szép eszme közös sorsára: "Mert addig csűritek, hegyezitek, / Hasogatjátok, élesítitek, / Míg őrültség vagy béklyó lesz belőle. " József Attila: Költőnk és kora! A szabadság eszme (torz) megvalósulása. Bűnei nem a saját bűnei, hanem a kor bűnei, s hogy ő a nő misztikumánál fogva fölötte áll az eszmék harcának, az már a londoni színben megmutatkozik, ahol átlépi a haláltánc–szakadékot. Ezzel szemben a drámaiság sajátosságait őrzi a cselekvéssor, amely párbeszédekkel és monológokkal halad előre. Ádám válasza: az egyén egyúttal a közösség is, akár meg is szüntetheti a közösséget, öngyilkos lehet, s így elkerülheti a jövőt. A nyolcadik színben, Prágában, Rudolf császár udvarában, Ádám Kepler, a nagy csillagász szerepében jelenik meg.
Ádám már nem kíván új korokba vándorolni, többé nem akarja már látni az emberiség jövőjét: saját jelenkorába vágyik vissza, hogy végre számot vessen a látottakkal. Mégis, a kihűlőben lévő földre visszatérve, ádám az eszkimó színben a teljes fizikai, szellemi és erkölcsi leépülést tapasztalja. Madách két lényét testesíti meg Lucifer (racionalista) és Ádám (idealista). Itt már nem születhetnek új eszmék. Egy a milliók miatt. Ellentétbe kerül az egyén és a tömeg is; az egy mindenkiért heroikus magatartásformája éppúgy terméketlen – mert megbukik a tömeg értetlenségén –, mint a mindenki egyért abszolutizmus. A torzulás oka: kényszerűség, 4000 év múlva úgyis meghal az ember. Sokrétű arculatának további jellemzői az életélvezet, a szolgalét és az önfeledt boldogság képessége, továbbá a hálaérzet, a hiúság, és a kíváncsiság is. Nem Éva maga a szintézis, hiszen ő kívüláll az eszmék harcán, nem olyan öntudatosan gondolkodó, mint Ádám, Lucifer, vagy akár Isten, de éppen ezért Isten kegyeltje. Bár a nyelvezet régies, a mondanivaló örök mivolta adja meg a mű örök érvényűségét.
Madách műve tagja annak a sornak, amelyet Dante nyomában pl. 1823. januárjában született Alsósztregován. Minden színben más eszme lelkesíti, majd csalódnia kell. Végképp elszakítana minden köteléket, "mely a földhöz csatol"', lelke azonban (a "Földszellem" uralmából) nem szabadulhat a testtől. I. Mennyország (Úr, angyalok, Lucifer): Modern nyelvezet. Ez a szín Ádám saját álma, nem pedig a Lucifer által rábocsátott hosszú álom. 1854-ben feleségül vette Fráter Erzsébetet, s három gyermekük született. Ádám az anyagból való függésből vezeti le azt a véleményét, hogy az ember nem képes többé tiszta szellemi értékeket létrehozni. Lucifer, Ádám: tudósok. A Paradicsomban, III. Szűkölködött a családon kívüli társaságot illetően, ez eredményezte, hogy kedélye mindvégig zárkózott maradt. A jövő színei(utópiák).
Madách műve az emberi lét alapvető kérdéseire keresi a választ. Nincs fejlődés, csak visszafejlődés. Így Arany és Jókai munkásságában még tovább él a romantika, Mikszáth és a századvégi novellisták már a realizmus hazai képviselői, Vajda, Reviczky és Komjáthy költészetében pedig megjelenik a modern líra. Antitézis: az eszme állást foglal magával szemben (megvalósulása során eltorzul). Charles Fourier falanszter elmélete: A falanszter egy termelési egység, emberek együttélési közössége, amely helyettesíti a nemzetet, a családot és a társadalmi szerveződés minden eddigi ismert formáit. Szerelmét bezárják a zárdába (Éva) kiábrándul, innen kezdődően nem cselekvő, hanem passzív figyelő. " Évmilliókig eljár tengelyén, Míg egy kerékfogát újítni kell. " Lucifer lázad az úr ellen, mert szerinte az embereknek nincs öntudatuk. Felbukkan Éva is gyermekével. Uralkodó filozófiai irányzata: Gondolati líra: a költészet nagy általános témái (élet, halál, szerelem, az élet célja, eredménye) mint problémák jelentkeznek. Filozófiákat (Hegel: a dialektika elve mint külsődleges szervezőerő, illetve mint egyik megoldási lehetőség az ellentmondások feloldására), létmagyarázatokat. A férfival szemben ő otthonteremtő lény, aki "lugost" csinál a sivár környezetben a "vesztett éden" pótlására. " veszélyben a hon", "reszkessetek" befolyásolja a tömeget.
Lucifer ráveszi az első emberpárt, hogy egyenek a tiltott fa gyümölcséből. Hegel az emberiség evolúcióját a maga dialektikus modelljével magyarázta: az emberiség történetében mindig jelentkezik egy eszme (tézis), a rákövetkező korszak ennek az eszmének cáfolata (antitézis), és az eszmék ilyen rendszerű egymás-utániságában halad az emberiség a végső nagy eszme, a mindenből a pozitív értékeket egybegyűjtő szintézis felé. Ismét a szabad akarat kérdése kerül előtérbe. A Vörösmarty Színház rendezőinek köszönhetően most a fiatalabb korosztály is megismerheti és megértheti ezt a meglehetősen komoly darabot. Ma hány fiatal él idegen földön és hányan ábrándoznak külföldi boldogulásról? Lucifer korán örül: a Föld szellemének hívásának hatására Ádám felismeri, hogy vissza kell térnie a Földre. Először a szabadság kétféle változatáról látunk példázatot. Nekem is volt szerencsém megtekinteni az előadást, így a cikk megírásánál a saját tapasztalataimra, érzéseimre, meglátásaimra támaszkodhatok.
Lucifer az emberiség ravatalát mutatja be Ádámnak: az ember teljesen elállatiasodott, már csak ösztönei éltetik. Új eszme megbocsátás, tolerancia = realizmus. Filozofikus kérdéseket tesz fel és próbál megfejteni, mint például mi az emberi lét értelme és célja, van-e haladás vagy van-e értelme a küzdelemnek, valamint mi a nagy eszmék és érzelmek jelentősége. Ádám a világos, építő öntudat, amely magas célokra tör, és ha célját nem tudja elérni, összeomlik. Követeli a jussát, érvel, mint egy ügyvéd. Éva: márki leány, forradalmár. Fontos mozzanat, hogy a jövőt Lucifer mutatja meg. 14. szín – történeti színek – ezen belül: – 4. Ádám újra cselekvő hős. Az ellentétes erők összecsapása után egy újabb idea merül fel, amely egyben a következő szín kiindulópontja is. Innentől beszélünk az emberről. A kilencedik szín Párizsban játszódik, álom az álomban. "Milljók egy miatt" építenek egy hatalmas piramist, ám Lucifer tudomására hozza: "Pár ezredév gúláidat elássa, / Homoktorlaszba temeti neved. " Ádám, mint Tankréd kereszteslovag érkezik meg seregei élén Bizáncba.
Kötelező olvasmány mindenkinek! Vörösmarty: Csongor és Tünde. Elsősorban nem tanít,...
Éva gyenge jellem, nem elégedett Ádám munkájával, rangjával. A drámai költeményt elindító konfliktus közvetett módon nyilvánul meg. A városban pusztító döghalál Júliát is magával ragadja. Csak egyedül Éva az, aki túllép a síron, hiszen ő ellentmondásos női mivoltában is a költészet és az ifjúság jelképe.