Placa De Catalunya Látnivalók
Előbb árnyékban tartja szerzőnk a figurát, aztán közelképeket vág egymás mellé. Mind a két félnek igaza lenne? Kíméletes véleményéhez hozzáfűzte, hogy a napilapok hasábjain "gyönge" írások is lapulnak. Megváltoztatni Karinthy tehát nem fogja munkássága menetét, egyedül bocsánatot kér önmagától, lerója tiszteletét fiatalkori önmaga előtt. A párbeszéd csak fokozza ezt ("... elcsuklott a hangom", "lehorgasztottam a fejem", "motyogtam"). A téma szép - mondtam magamban, felvidulva. Útrakelő: Karinthy: Találkozás egy fiatalemberrel. Merészen 20. századi! 1913 -ban jelent meg a Találkozás egy fiatalemberrel című novelláskötete, 1915 -ben Két hajó címmel újabb novelláit adta közre. A "dráma" mindig teljes, befejezett cselekmény. "Elég jó" – veregeti vállon egy kurta dicsérettel kamasz önmaga.
A Találkozás egy fiatalemberrel a nagy kivétel. A fiú visszavonul, eltűnik, még egyszer felidézve az álmokat. Lehet, hogy a dolgok nem változnak ellenkező előjelűre, hogy még sincs fordulat. Irodalom és művészetek birodalma: Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel (+ elemzés. Akkoriban már közel százéves! A koraérett fiatalember teljes kiábrándulással és magabiztos fölénnyel tekint a minduntalan meghátrálni kényszerülő férfira, Karinthyra. A novella valójában egy belső vita, rejtett nyugtalanság, lelkiismeret-furdalás kivetítése.
Mégis, az álmok elárulásával való szembesülés érezhetően egészen mélyen érinti a felnőtt Karinthyt, s legtöbbször nem a vállalkozás lehetetlenségét hozza fel ellenérvként, hanem egyéb kifogásokkal él, s ezzel tulajdonképpen a tervek jogosságát támasztja alá: "Nem voltam ott", "Nem volt időm", "Dolgoztunk rajta". Ó, ennek örülni fogsz. Beszélgetésük során a tizenéves Karinthy álmainak meg nem valósulásáért, meg nem valósításáért vonja kérdőre a huszonhat éves írót, aki tulajdonképpen csak mentegetőzni tud. A második felesége orvos, Bőhm Arankának hívják; fiai közül a költőt Gábornak, az írót pedig Ferencnek. "És a füzet a kezében, a régi füzet… amit a szekrényem fenekén rejtettem és elfelejtettem…". Sok okból drámainak is nevezhetjük, de azért ezt mégiscsak vegyük fontolóra! Nem akartam megismerni az életet... azt akartam, hogy az élet ismerjen meg engem... Igaz, engem mindenki kinevetne, és te nem akartad, hogy miattam téged kinevessenek... De te tudod, nézz a szemembe, merj a szemembe nézni!... Jó, tudom, milyen tartózkodó és gőgös vagy. A fiú ekkor gúnnyal válaszol: "A várkastély leszállt a hegyről és ostrommal bevette a völgyet? " Így van ez a Találkozás egy fiatalemberrel című novellában is. De mit is mondhatnánk neki? Egyéni vállalkozásból egyszemélyes kft. Budapesten született 1887. június 25 -én, Apja a Ganz-gyár képviselője volt. Ez később sem felejtődik (l. Nyilas Misi! Nem vagy kíváncsi rám?
Valóban, feladni a vágyakat, álmokat, reményeket – a hétköznapi élet kényelme miatt – gyenge emberi tartásra utal. Kiábrándító találkozás ez, hiszen a felnőttkor határán álló, világmegváltó tervekkel felvértezett fiatalember szembesül az életben már otthonosan mozgó, a szabályokat komfortosan elfogadó, csalódott és meghasonlott felnőtt énnel. A téma tényleg szép. Ez a lehetőség nincs benn a szituációban. Egyébként a Találkozás egy fiatalemberrel olyan, mintha az említett kötet előhangja volna. A kamasznak 100 szó elég ahhoz, hogy elmondja: Mégis mindezt meg kellett volna csinálnod. Ez is kifejezi, hogy a jobbik én fölényesen ül törvényt. A felnőtt magyarázkodni kezd. Hát mért nem jöttél oda? Talalkozas egy fiatalemberrel elemzés. Tehetségét aprópénzre váltja. Az összeütközés a novellában mindössze ennyi: "... Merj a szemembe nézni... " És egy bombasztikus mondattal örökre eltűnik a kamasz: "mártsd be tolladat a lenyugvó nap tüzébe, s írd meg – mondja -... írd meg ezt a találkozást! " Ez egyben törvényszerű is.
Mindennek nem mond ellent, hogy ennek a novellának a szerzője már híres ember. Rájátszik persze az is. Eleinte legföljebb annyit mond, hogy "De igen... ", "Tudom".
Csakhogy gyilkosként sincs rettenetesebb, mint a gyerek (l. Csáth Géza: A kis Emma, József Attila: Iszonyat). 1913 -ban feleségül veszi Judik Etel színésznőt. Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel –. Kardos László utánaszámolt: a felnőtt magyarázkodását 90-szer szakítják meg írásjelként pontok. Lehet, hogy a szituációban levő cselekvési lehetőségek túlságosan is hamar kimerülnek. Érdekes és fájdalmas tehát, hogy a nagy szembesülésnek érdemi eredménye nincs, egyetlen hatása van: ez a novella. Bizony jó lenne találkozni azzal a rossz modorú kamasszal, aki valaha voltunk!
A szája keserűen összehúzódott. A summája ennyi: "Hát mit tegyek? " Aztán idejöttünk a kávéházba. Nemcsak a repülés, az álmaink és az ösztöneink titokzatossága ejti rabul, de korán megérinti a halálmítosz, az elmúlás is, akárcsak nemzedéktársait. Már ott van a háta mögött az Így írtok sikere. Ami szemére vethető, az az önelégültsége. Korábbi, későbbi művek fénytörésében látjuk az elbeszélést. 1899. Vállalkozási szerződés tartalmi elemei. február 1-jén így rögzít néhány jövőbeli napot: "1934. június11.
Az Így írtok ti szerepel is a novellában, később pedig a Tanár úr kérem-ben, folytatva a kamasz-témát, mutatja be az akkori diákélet jellemző típusait. A novella felnőtt hőse megbizonyosodhat afelől, hogy az alkonyban, a Duna-parton hajdani önmagával találkozott. Egyszerre eszembe jutott a feleségem, és nyugtalankodni kezdtem. És csak tompán fájt már a seb.
Az öregebb Karinthy hosszú, de szaggatott, töredezett mondatokban beszél, míg a fiatal szinte csak tőmondatokban fejezi ki magát, s míg a másik nem mer, ő nem akar a másik szemébe nézni. Írta 11 évesen a naplójába. Vagy mint a harmincöt éves Kosztolányi a Boldog, szomorú dalban ("... nincs meg a kincs, mire vágytam... ")? 1936 -ban agyműtétet hajtottak végre rajta, erről szól a 1937 -ben megjelent Utazás a koponyám körül. Versnek kicsit hosszú volna.
Melléje álltam, hogy észrevétessem magam. Kérlek alássan... igazán furcsa vagy... dolgozunk rajta... én is... de az nem megy olyan hamar... az embernek élni is kell. Közben hagyja, hogy sok mindenki és sok minden hasson rá. Különösen szánalmasnak hat egy, az öltözékre tett, csípősnek szánt megjegyzés: "A ruhád nagyon szánalmas, édes fiam (…) már engedj meg, nem tudnék ilyen ruhát felvenni. " Még ugyanebben az évben jelent meg a Tanár úr kéremcímű, a diákévek világát megjelenítő kötete és a Holnap reggelcímű drámája, illetve elbeszéléseinek gyűjteménye, a Legenda az ezerarcú lélekről. Akartam még mondani valamit, megmagyarázni, hogy milyen fiatal ő... de homályosan emlékeztem rá, hogy ilyenkor, mikor így néz, nem lehet őt zavarni. Lelkesen nagy terveket sző, és szigorú a felnőttekkel szemben, később csalódik. Iskoláit több helyen végezte, legjobban a Markó utcai főreál hatott rá, itt érettségizett 1905 -ben. Szenvedélyesen érdekli a technika és a tudomány.
Tudta, hogy mögötte vagyok. A tizenéves énje csak ez után néz először a szemébe, s gyűlölettel teli pillantásából érezni lehet: nem lesz kíméletes. Akárcsak Kosztolányiban a "szegény kisgyermek", akiről 1911-ben ezt írta: "az élményeim ma is gyermekélmények, és a szenzációim gyermekszenzációk". Ugyan kérlek, a nagy hallgatásod nem olyan nagy dolog... Nem látom, hogy sokat használt neked... A ruhád nagyon szánalmas, édes fiam. Ez a nagyszerű hallgatás! Filmszerű képben jelenik meg a fiatalember, a 17-18 éves kamasz. Ennek megfelelően beszélgetésüket a fiatal irányítja: számon kér, szemrehányást tesz, míg az idős Karinthy megszeppenve magyarázkodik. Hidd el, nem lehetett. Tizennyolc vagy csak tizenhét éves talán... még haboztam, nem mertem elhinni... el akartam fordulni, de egyszerre éles nyilallás vonaglott át a szívemen, és utána oly heves dobogás fogta el, hogy meg kellett álljak. A kezdő novellista úgy kísérletezett, mint a Tanár ú kérem nebulója. Szinte természetes, hogy a kamasszal szemben a felnőttnek bűntudata van. Az író hangokat és mozdulatokat rögzít ("... torkom köszörültem.
Az író-elbeszélő sétálni indul fiatal, szép feleségével, amikor különös élményben lesz része: találkozik fiatalkori önmagával. Legtöbbször elfelejtik a nevét említeni Ady, Babits, Kosztolányi mellett, pedig éppoly sokoldalú, mint ők. De hát benne élt az "ordító, toporzékoló", szeretetet követelő gyerek József Attilában is. Zavartan dadogtam: - Hát... mit tegyek... feltalálták... Farman... a Wright-testvérek... nem voltam ott... De hidd el, ők is elég jól csinálták... egész jó, aránylag... lehet vele repülni... - Látom - mondta gúnyosan. Humorista, homo ludens, pedig az életét tragédiák kísérik. Én szép és drága felesége mosolygott rám a fátyol alól, én szép kedvesem, aki, íme, szeretett, és megengedte, hogy szeressem. " Igenis, beszélek, mert tanítani akarlak... érted? Hírnév az írói pályán, boldog házassággal végződő romantikus szerelem, s mégis, e novellában a már beérkezett huszonhat éves író fiatal kori alteregójával történő fiktív találkozás formájában a jelen helyzetéről, írói pályájának alakulásáról fájdalmasan kritikus hangnemben ír, s azt fiatalkori terveihez, elhatározásaihoz képest értéktelennek látja. Karinthy 1913-ban huszonhat éves, akárcsak novellabeli mása.