Placa De Catalunya Látnivalók
Feltűnő Toldy Ferenc ítélete: «Egy tragédiánkban sem egyesülnek nagy hibákkal oly nagy erények, mint Bánk Bánban. A királyné a családi élet megrontásától sem riad vissza s mikor öccse, Ottó merániai herceg, beleszeret Melindába, Bánk nádor feddhetetlen erkölcsű nejébe, elősegíti öccse csábító kísérleteit. Bánkra – a nemzet atyjára, az igazság őrére, a hű alattvalóra, a nemes lovagra, a szerető férjre – mindenki büszke lehet: nemzete és királya, családja és barátai; de Bánkot nejének gyászos esete és igazságos bosszúvágya semmivé teszi: Magyarország nádorából felségsértő, törvénytipró, lázadó, nőgyilkos lesz. Gertrudis a férjének át akarja adni Melindát. «Ő csordaszámra tartja gyülevész szolgáit, éppenséggel mintha minden hajszála egy őrzőt kívánna s mi egy rossz csőszt alig tudunk heten fogadni. Katona József- Bánk bán (olvasónapló. Bánk azonban megátkozza gyermeküket, amibe Melinda beleőrül. Az 1850-es évek végéről való töredék csak később jelent meg.
Eldönti, hogy Getrudhoz fordul, feltárja előtte az ország baját. Bánk érkezik: a haza gondja és saját megtiport becsületének fájdalma emészti. Bánk ekkor tudja meg Tiborctól, hogy Melindát Ottó párthívei megölték. Biberach leskelődik utánuk, s megállapítja, hogy most kell szólni Bánknak. Az első értékes színi kritika. A jelenlévőket erősen megosztja, hogy Petur hajlik a királyné erőszakkal történő eltávolítására. ÖKöR - Összes kötelező röviden. Jókai Mór megírta benne a dráma méltatását, Zilahi Kiss Béla a drámaíró életrajzát, Tábori Róbert a Nemzeti Színház Bánk Bán-előadásainak történetét. ) Gertrud szerint viszont megtiszteltetésnek kell vennie, hogy a királyné öccse teszi neki a szépet, és szórakozzon csak vele. A cselekvény két szálból – Bánk családi szerencsétlenségéből és Petur lázongásából – indul ki, de a kettős mese eseményei egymást erősítik, végezetül egybefonódik mind a két szál. A királynő tőrt ránt, de Bánk megöli őt. Zilahi Kiss Béla alapos és hiteles Katona-életrajzában megelevenedik a 18-19. század magyar városainak, vidékeinek képe, társadalma, életmódja, szellemisége, valamint a színházi, az irodalmi élet napi talányai. Katona József írói fölfedezése akkor kezdődött, mikor a pesti Nemzeti Színház 1839 március 23-ikán színrehozta Bánk Bánját. Dobóczki Pál: Népies alakok az irodalomban a népies irány előtt. Bodnár Zsigmond: A magyar irodalom története.
Bánk jelenete: Bánk jelenik meg, s közli Endrével, hogy ő ölte meg a királynét, de megtette volna bárki más is aki szívén viseli az ország sorsát. A jutalomtételre tíz szomorújáték érkezett be. A pályázatot az Erdélyi Múzeum folyóirat közölte; az írók örömmel vették tudomásul, hogy az első díjra méltó pályamű hétszáz forint jutalomban részesül, a második díjra érdemes munka háromszáz forintot kap. » Hogy ficánkolnak az idegenek pompás lovaikon s nekünk feleségeinket és porontyainkat kell igába fogni, ha lenni akarunk; ők játszanak, zabálnak szüntelen; mi éhen veszünk. Az asszonyt Ottó felbérelt emberei ölték meg. Bánk éppen akkor érkezik haza, mikor a háló már ki van vetve Melindára; miközben a nádor, a hű és lovagias alattvaló, el akarja fojtani Petur bán összeesküvését, Ottó a királyi palotában erőszakkal hatalmába ejti Melindát. Olyan oldal ahol a Bánk Bán jól érthetően le van írva röviden. Dráma öt felvonásban. Irodalomtörténeti Közlemények. Zavartságának egyik kulcsjelenete a harmadik szakaszban Bánk és Tiborc dialógusa. Bánk Melinda miatti gyötrelmei közepette szinte alig hallja és érti a jobbágy szavait. Négy évvel később készült el a színdarab végleges változata.
Bánk hallani sem akar erről, meg van győződve róla, hogy Gertrud egyszerűen nem is tudja, mi folyik az országban. Ennek a megható, lírai áriának egészen különleges hangszerelése van: viola d'amore szóló, angolkürt, hárfa és cimbalom. Érdes sziklás külső alatt egyénisége is, mint remekműve, bonyolult, finom lélektant rejteget s képzelhetni-e vonzóbb tanulmányt, mint amely e rendkívüli magyar lángelme jobb megismerésére, szívvel-lélekkel való teljesebb felfogására törekszik? Dézsi Lajos: Magyar történelmi tárgyú szépirodalom. A remek jelenetek és lélekbemarkoló mondatok nemes ízét keserűvé teszi a tragédia visszataszító főtémája: a nemi erőszakosság. Fájdalommal emlékszik hajdani boldogságára Bánkkal, és férje gyors visszatértét reméli. Lélektani részletezése tanulmányszerű belemélyedést kíván, drámai szerepei csak kiváló színészek kezébe valók.