Placa De Catalunya Látnivalók
Ez mind igen szép, véleményezé a kalauz; de ha a felhő ellepi a hegyet, nem fogják megtalálni az utat a sziklákról lefelé, s hol hálnak akkor? Azt bizony jól sejté. A sistergő lecsapó villámot, a fejeiket daczosan felhányó fenyő óriásokat. Biztató bókokat mond a primadonnáknak, s a foga vaczog, mikor rizsportól fehér kezeiket megcsókolja. A tinót Bécsbe hajtják, hogy visszajőjjön mint tulok.
Azt a gyönyörű poétai tehetséget az unalmas akták közé eltemetni. Új nemzedék tölti azokat most be, mely a főuraknak bókol. Különben zúgolódnék a sok paraszt. Hanem hát én prókátor vagyok s van egy kliensem, a kinek az érdeke bir engem mozgásra. Mint mondják, csak a szinpadon szokott sírni, mikor szomorú szerepe van; olyankor jól esik neki, hogy kisírhatja magát: a játék, a müvészet rovására.
Ki írta: "Minden az enyém! És a hirlapokban nagy értekezés foly a felett: hol lehetnek e drága hamvak eltemetve? Mikor az utczára kilépett, olyan idegennek érezhette magát ebben a városban, mintha nem a Duna vetette volna ki a partra, hanem a tenger valamelyik délamerikai város kikötőjébe. Hallod, már harangoznak! Miért mozog a föld. Az a mi barátunk, a ki nekem azt elmondta, fölfedezte előttem, hogy a csábító meghivások amaz asszony cselszövényei. S én visszahoztam a pénzt, mert más czél után megyek. Ez a csapás egészen felzavart minden emberi számitást. Az egész országban dúl az epemirigy.
Életkoruk példaszerű magasságig tart; a mesterművészek mesés aggkort érnek, s még akkor is fölfelé emelkednek. Egy alacsony emeletes ház, melynek a teteje is emeletes, kétszerte magasabb, mint a házfal. Mikor a belépő ifjut megpillantá, valami szomorú nyájasság derengett át arczán. Egyedül te tilthatod meg. A fiaim pedig együtt esznek a cseléddel, hogy lássa a közember, hogy a gazda fiának is jó, a mit ő eszik; különben fitymál és követel. Mégis mozog? Galilei felmentése. Gyászszal bevont diadalzászlók. Azért kérdtem, mert ha nagyon szépnek fogom találni, kisértetbe jöhetnék, hogy a tűzbe dobjam. Olvastam tudós Katona Mihály uram munkájában, hogy vannak apró állatocskák, mik a tenger alatt folyvást építenek s sziget emelkedik ki a munkájuk után. Amennyi parfume, tömjén, pézsma az úri termekben, azokon még mind keresztülérzik a Rákóczy korabeli dohos hagyományok szaga!
Decséry főispán ez időben épen itt időzött az átelleni kastélyban. Erzsi vonakodását mentette az, hogy a tejre kell ügyelnie, el ne fusson a tűz mellett; pirulását mentette az, hogy a tűz nagy. Még elhallgattad volna, hogy ócsárol szemtül szemedbe! Kinn a szérün, a szabad ég alatt. Hát azért, öreg fiu, hogy ha ide kerülök, ne üljek itt magamban, légy itt te is, hogy együtt elmulathassunk. Hozzá is láttak mind a ketten. Az alatt, a míg fest, megpihen az írástól; s a míg ír, addig megpihen a festéstől. ÉS MÉGIS MOZOG A FÖLD. Egy darab ideális paradicsom vagyunk Európa közepén. Az egy közös jutalomjáték az egész társaság számára. Egy szellemdús franczia herczegnő egy udvari bálban így szólt a mellette ülő másik herczegnőhöz, egy polka tremblant alkalmával: – Minő nagy bűvész ez az Offenbach!
Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai. A velenczei nyelv nélküli oroszlán azt mondta neki, hogy ő a vallomást nem tevő szövetkezettek ős emléke, a Collissæum boltive, a hozzá támaszkodó rongyos facquinnal; a hamvak alól kiásott Pompéji halottpalotái, a kitörő Vezuv tüzharagja, a tengerbe elmerült s onnan ujra kiemelkedett Serapis temploma, másnak egy gyönyörködtető látvány: ő neki beszélő titok. Förmedt rá a megnőtt taraju jó barát. Ugy-e, nincsen semmi baja? Olyan olcsón adták azt akkor. Ki mondta és mégis mozog a föld. Ettől fogva aztán Béni bácsi őt is állandóul grófnak czímezte, mert azt a gorombaságot csak nem követhette el, hogy egy grófnőnek a férjét báró urnak sértegesse. Ez a hír még növelte Kálmán levertségét. Szólt lelkesülten a kasznár. A szérüs kertből szabadon lehetett végig látni az egész rónán. S ki volt annak a vezetője?
Adj nevet «költő» ennek az érzésnek, mely most mind a hármunkat betölt: ha ismered azt. Egy napon Biróczy meglátogatta Kálmánt. Béni bácsi nem titkolá, hogy leginkább azért szeret itten, mert nagyon fél a zsiványoktól. A mi a csizmákat illeti, azoknak most lesz itt az ideje.