Placa De Catalunya Látnivalók
Még a világ is megállt forogni tengelyén, de érezhetjük, hogy valami iszonyú pusztulás van készülőben. Jelzős szerkezetek: zöld ág, gondos ész, legszebb jutalmat. Mely kifejezésekkel bizonyítható ez? Választás elé állítja a magyar nemzetet: vagy marad örökké mások által elnyomott, uralt nemzet vagy pedig kiáll az érdekeiért és megteremti önálló magyar nemzetét. Az Előszó más értelmezési lehetőségei. Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés) –. A szabadságharc leverése a magyar nép történetében fordulópontot jelentett.
Élettelennek érzünk mindent. Mielőtt belefognánk az elemzésbe, muszáj leszögezni, hogy a versnek többféle értelmezése is lehetséges. Vörösmarty Mihály: Előszó (1850) elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel. "szent szózat" = angyali szózat, új korszak örömhíre. Élete annyira összefonódott a nemzet sorsával, hogy a szabadságharc bukásakor úgy érezte, minden elveszett. A következő mondatban folytatódik ugyanez a kép (a föld egy öregedő asszony) és pozitív reményekkel kecsegtet. A versben megénekelt időtartam egy kozmikus év, tavasztól tavaszig tart, de a költemény végén teljesen mást jelent már ez az évszak. Hogyan viszonyul egymáshoz a jövő e két alternatívája?
Az élet elhervadt, a szellem sem dolgozik már. Milyen hatást váltanak ki ezek az ismétlések? A költő ezzel egy időbeli eltérést tár elénk. A tiszta égnek nyoma sincs, elsötétült és vad villámok cikáznak át rajta, mint az istenek haragja. Milyen közelmúltbeli eseményekre utal a költő a természet évszakváltásainak jelképeivel? Mi a közös jellemzőjük ezeknek az igéknek? Ilyen helyzetben az új tavasz, a jókedv nem lehet őszinte, és nem pótolja az elszenvedett veszteségeket. Itt tehát ellentétben áll a két világ egymással. Vörörsmarty Mihály: Előszó elemzése - A verselemzés szempontjai - A cím magyarázata: Keletkezési ideje: A vers " időkerete": Felépítése (részletesen. Látomás, melyben minden sor szimbolikus jelentést kap. A szabadságharc bukásának fájdalmas képei ezek. Összességében Vörösmarty reményekkel telinek látja a nemzet jövőjét 1850-ben. Az Előszóban a költő nem mérhető időtartamú, pillanatként fejezi ki a tragikumot, mely értéktelített állapotra következett s ürességnek adja át a helyét. Hangneme szenvedélyes: romantikus pátosz, emelkedettség jellemzi.
A vers végi felszólításban a költő már igéket használ, mellyel mozgósít: "Áldjon vagy verjen". Az emberekre tört szenvedést, nyomort s ezek hirtelenségét érzékelteti a költő azzal, hogy a föld "egyszerre őszült... meg". Hány szerkezeti egységből épül fel a költemény? A költő ezzel két fajta jövőképet tár elénk Egyrészt a boldog, kivívott magyarság jövőjét másrészt a hősi halált halt magyarságot. Jellegzetes reformkori törekvést láthatunk. Ugyanígy a továbbiakban a tél zordságát, hideg keménységét s az ezzel kifejeződő nyomort, szenvedést. Általános világnézeti. Az nem lehet, hogy" mondattal kezd Ezután pozitív jövőképet kapunk a. Vörösmarty mihály késő vágy. múlt negatív képeivel szemben. Külsejét is elhanyagolta, így lelki nyomorúsága annál szembeszökőbb volt, és régi tisztelőiből már csak valami megütköző részvétet váltott ki. A Három rege szerzője még a beteljesedését várta annak, amiről az Előszó költője már tudja, hogy meghiúsult, s talán véglegesen. Jellemző évszak: tavasz értéktelítettség. 1848-'49 ugyanis, akárcsak történelmünket, Vörösmarty életét is végleg előttre és utánra osztotta.
Hazaszeretetre, a haza iránti hűségre és ennek vállalására szólít fel. 42-49. sor: szétválik a társadalom és természet párhuzama. A "reszketett a lég"kifejezés érzékelteti az emberek lelkiállapotát, az izgalmat, amit a várt és remélt öröm és a remény keltett fel. Mert miről is olvasunk benne? "), melyet a magyarságnak intéz. Világméretű, kozmikus képekkel ("emberfejekkel labdázott az égre", vérfagylalü keze") mutatja be a költő a vészt továbbá a vihar képeivel ("elsötétült ég", "vad fénnyel a villámok"). Régi ismerősei később ugyan támogatásképpen igyekeztek bevonni őt az újjászerveződő irodalmi életbe, ám ekkoriban már csak amolyan tiszteletreméltó, de erejét vesztett öregként kezelték. Népszerűsége már az 1840-es évek második felében elkezdett halványodni, mivel színre lépett Petőfi és nemzedéke, de most, a világból kiszorult öreg emberként végképp magára maradt, ráadásul költészete is korszerűtlenné vált. Vörösmarty mihály éj és csillag elemzés. Időszembesítő szerkezetét egymásra játszatott formák kölcsönhatásaként értelmezhetjük. ", "Bölcsőd az, s majdan sírod is" A költő megismétli a kezdeti felszólítást az óda utolsó strófájában, mellyel keretes szerkezetet eredményez a műnek. A reformkorban Vörösmarty elkötelezte magát a haladás, a "közjó" ügye mellett. Milyen esemény húzódik meg a vihar jelképe mögött? "A föld megőszült. "
Az Előszó kéziratán nem szerepel dátum, de az irodalomtörténészek szerint 1850-51 telén keletkezett, tehát a szabadságharc leverése után. Romantikus stílusjegyek pl. Milyen fontos gondolatot hangsúlyoz az "bölcsőd – sírod", valamint az "élned – halnod" ellentét? Jelenlétére lehetünk figyelmesek, zajlanak az események. Metafora (A föld megőszült") – istenhasonlat (előképe: Mózes I. Vörösmarty mihály az emberek. A nemzeti sors képei I. Felhívás a haza iránti hűségre Nemzeti múltunk A hős elődök áldozatos küzdelmei Jelen "Megfogyva bár, de törve nem " Jövő A A nemzet "nagyfelvi- szerű rágzása halál" III. Mindegyiknek van valami szépsége, értelme. És Vörösmarty költeményében?